Felmérték, hányan beszélnek világszerte magyarul, és az eredmény: körülbelül 13 millióan. (Antall József még 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát). Létezik egy adatbázis, amely számontartja a világ összes beszélt nyelvét, és ebben az adatbázisban jelenleg 7139 nyelv szerepel. Ugyanebben az adatbázisban van egy kétszázas lista, melyben azok a nyelvek szerepelnek, amelyeket világszerte a legtöbben beszélik. Ennek a kétszáz nyelvnek a beszélője teszi ki a világ népességének a 88 százalékát, ami azt jelenti, hogy kevés olyan nyelv van, amelyet sokan beszélnek, de ebben a kétszázas listában a magyar ott szerepel, az előkelő 96. helyen.
Mégis „teljességgel érthető, ha a magyar nyelvet beszélők úgy érzik, hogy anyanyelvünk egy furcsa, elszigetelt képződmény Európa közepén” – nyilatkozta Gugán Katalin, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Ezt azzal magyarázta, hogy a magyar nyelv réges-régen elvált az uráli nyelvrokonaitól, továbbá a térbeli távolság is nagyon nagy a magyar nyelvet beszélők és a legközelebbi nyelvrokonok között.
Tisztázott is egy alapvetően fontos tényt: „Minden ellentétes híreszteléssel szemben egyértelmű, hogy a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládhoz tartozik, amit tudományos körökben senki nem vitat. Rokonság tekintetében tehát nyelvünk elszigeteltsége nyilvánvalóan nem igaz, vagyis a magyar nem olyan, mint a baszk vagy a japán, amely nyelveknek csakugyan nincsenek rokonai. Ősi nyelv. A magyar nyelv életkorának meghatározásához azt kell először vizsgálni, hogy mit tekintünk a nyelv születési időpontjának. Vagyis, ha azt vesszük figyelembe, mikor vált ki a rokon nyelvek közül, akkor valóban állíthatjuk, hogy a magyar kb. 2500-3000 éves, hiszen a magyar nyelvet beszélők időszámításunk előtt 1000 és 500 között váltak ki az ugor nyelvközösségből.”
Akinek ez (nem csak) a finnek miatt „halszagú” – vitatkozzék tovább, hogy kik nem a nyelvrokonaink…
