Kertész Maya: Váradi „felforgatók” 1930-ban

Sándor János doktor, a nagyváradi szabadegyetem szellemi atyja és szervezője ma, nyolcvanöt évesen is, szellemi frisseségének teljében levő szálegyenes, mozgékony ember. Kérésemre, hogy mesélje el emlékeit, elébb hellyel kínál, míg ő állva marad.

Domokos Eszter: A szerelem anatómiája

Hogy mond-e újat ez a film? Nem mond semmi újat. És a néző mégis úgy érzi: nem teljes a cím, hisz nemcsak a szerelem anatómiáját, de pszichológiáját, szociológiáját is vizsgálja. Bizonyos értelemben laboratóriumi körülmények között.

Magyar szkíták, szevasztok!

Magyar szkíták, szevasztok!
„Állok a pusztában, gatyám lobog. / Seggem kilóg, gyomrom korog. / Nézek a magosba, gondolok nagyot! / Magyar égre magyar csillagot!” – szól továbbra is a fejemben a Bëlga, miközben a Szkíta és Magyar Szellemiség Kőrösi Csoma Sándor Központjában állok.

Muhi Sándor: Sacre Coeur Bazilika, Párizs

Muhi Sándor: Sacre Coeur Bazilika, Párizs
A hely kiválasztása nem véletlen. A bazilika a Montmartre dombon épült és szinte Párizs minden pontjáról látszik ugyanúgy, ahogyan innen is szép kilátás nyílik a városra. Impozáns a mérete, a magassága, a fehér mészkőburkolat különös varázst kölcsönöz neki.

Huszár Sándor: Méliusz sorsának jelképe

A magányosság elsősorban lelki alkat dolga. Úgy, ahogy lelki alkat dolga volt Asztalos István derűje, Nagy István közösségi szigora, Horváth István riadt világra csodálkozása. Méliusznál is az. És nála is meghatározója a politikai gondolkodásnak...

Domokos Géza: Találkozásaink Leninnel

Mert – s úgy érzem, itt van a kérdés lényege – nem az a döntő, hogy Leninre mint klasszikusra figyeljünk, hanem az, hogy gondolatfolyamat döntő fontosságú állomását lássuk benne. Egy rég kezdődött és messze jövőbe vetülő vonulatét.

Gálfalvi Zsolt: Élő örökség

A nagyfokú és következetes tudatosság és érzékenység, amellyel Lenin a nemzeti kérdést elméletben és gyakorlatban egyaránt kezelte – és amelynek egyik sokatmondó vonása a pszichológiai mozzanatokra fordított figyelem –, nem taktikai mozzanat csupán...

Lőrinczi László: Másodszor a Fekete kolostorban 2.

1915. február 14-én a francia külügyminisztérium érdeklődik a vendée-i prefektusnál egy Jungblut nevű német internált halálának a körülményeiről. A prefektus válasza szerint Litterio Jungblut szívszélhűdésben halt meg a noirmoutier-i kórházban, már előzőleg is több szívrohama volt.