Gálfalvi Zsolt: Köszöntő helyett

Ezúttal csak utalni szeretnék arra, hogy az idei ünnepinek szánt évad szerzői között a mi íróink közül Sütő és Baranga, a klasszikusok közül Shakespeare és Csehov nevével találkozunk, az évforduló előadásai között pedig ősbemutatón Csávossy György műve szerepel.

Lászlóffy Aladár kérdezi Fodor Sándortól

Mindenki azt papolja, hogy „a gyermekeknek írni nehéz”, „a gyermek a legigényesebb olvasó” (egyik se igaz), a gyermekekhez szóló irodalmat mégis periférikusnak tekinti az irodalmi közvélemény (nem csak nálunk, az egész világon).

Tabák László: A vezérigazgató varázsdoboza

Amikor a nagy férfiú nem tudja rá szánni magát a kockázatos határozatra, az íróasztalára helyezi a mágikus dobozt, s megvárja, hogy a színes golyó megállapodjon az igen-t vagy nem-et jelző feliratnál. Az elektronikus számológépek eközben okosan és diszkréten zümmögnek...

A szomorúság háromszöge

A szomorúság háromszöge
Magyarország is kelet felé tekint, amikor az elektromos autókba készülő akkumulátorok gyártásában az élre tör: dél-koreai és kínai cégek lepték el az országot, hogy Komáromtól Debrecenig és Gödtől Iváncsáig óriás üzemeket húzzanak fel a kormány hathatós támogatásával.

Az 51-es fotó – avagy ki fedezte fel a DNS kettősspirál-szerkezetét?

Az 51-es fotó – avagy ki fedezte fel a DNS kettősspirál-szerkezetét?
Mára a közfelfogás mintha a visszájára fordult volna, hiszen az általános vélemény szerint Watson és Crick egyszerűen ellopta Franklin röntgendiffrakciós adatait, és azokra alapozták „saját” felfedezésüket. Egy népszerű vicc szerint: „Mit fedezett fel Watson és Crick 1953-ban? Hát Franklin adatait.”

Benkő Samu: Eszmék és tettek 1848 tavaszán Erdélyben 1.

Erdély Európával nem 1848-ban találkozott először, hanem sok száz esztendővel korábban, de a forradalmi esztendő tavaszán Erdély és Európa kapcsolatában történt valami, ami különbözött a megszokottól. E kis ország értelmisége története folyamán először 1848 tavaszán vált az európai események aktív részesévé.

Mihai Beniuc: A költészet távlatai

A szeretet, amelyen bármiféle megismerés nyugszik, magától jön. De legnagyobb nyereségünk, hogy immár nem érjük be, nem érhetjük be az általánosságban vett új megismerésével. Mindabból, amire megismerésünk irányul, a legértékesebb az ember.