Horváth Andor: Kellemes szentségtörés?

Ám mégis ő az, a Búsképű Lovag, kalandjai láttán ismét bűvös körébe von a talány – megszállott, rögeszmés őrült-e vagy egy igaz eszmény tisztalelkű bajnoka? A tömeghatást tekintve korunk első számú művészete a film, s az irodalmat nem a filmesek összeesküvése sodorta veszélybe, ha ugyan egyáltalán veszély fenyegeti.

Huszár Vilmos: A gáláns ideológia (vázlat)

Az erkölcsi cselekvésnek személyes objektumra kell irányulnia. Éppen ezért a keresztény ideológia, hogy erkölcsi jelentést biztosítson cselekvésének, képzelt személyességet tulajdonít a testi vágynak: kísértés, a Gonosz incselkedése stb. Ez a cselekvés azonban a mi számunkra csak képzelt erkölcsi cselekvés.

Szász János: Érzelmes utazás Európában

csúcsforgalmi áradatban araszolunk a földalatti nyilvános telefonállomásáig. Hosszú sor, az öt készülék közül három nem működik. A sorban itt is, ott is fiatal párok. Nem idegeskednek, amiért várni kell, inkább csókolóznak. Hiába, akármit is mondanak, Párizs az Párizs.

Egyre kevésbé védett férfiak

Egyre kevésbé védett férfiak
Az előző évtizedben az amerikai férfiak és a nők élettartam-különbsége 4,8 évről 5,8 évre emelkedett. Ez a változás nem azért történt, mert a nők egy évvel tovább élnek, hanem a férfiak halnak meg korábban. Amerikában is a pandémia okolható legfőképpen a statisztikák romlásáért.

Sarló-kalapács a Holdon

Sarló-kalapács a Holdon
A CIA minden évben letett az elnök íróasztalára egy jelentést a szovjet űrprogram helyzetéről, és ezek a jelentések ma már nyilvánosak, ahogy a szovjet űrkutatók bizonyos visszaemlékezései is. Kiderül belőlük, hogy a CIA sok mindent nagyon jól tippelt.

Mandics György: Mítosz és vidéke

A válogatni tudásban jelentkező racionalitás másik megnyilatkozása e kultúrának az átlagosnál talán erősebbre álműveltség-impregnáltsága, az erős urbanizáció, a fejlettebb műszaki, ipari múlt következményeként is, ami egyaránt jellemző íróra és olvasóra.

Ágopcsa Marianna: Számunk képzőművésze – Kopacz Mária

Ágopcsa Marianna: Számunk képzőművésze – Kopacz Mária
Kopacz Mária úgy rajzolja át a világot, hogy az vidám, abszurd és kísérteties egyszerre. S mintha az ellentétek ilyen alakulásában lenne igazán teljes az emberi lét, amelyben egyaránt fellelhető a végtelenség és a behatároltság, a szabadság és a törvény.

Rohonyi Zoltán: „A lélek halhatatlansága“

Elveket keresve és változtatva jut el Csokonai a deisztikus materializmushoz is, éppen Az álomban, bizonyos vonatkozásban elfogadva ennek végső következtetéseit. Az ember természetiségének gondolatát ő is végigviszi, s nyugodt bizalommal fogadja el az elementumokba való olvadás végső kilátását.