Ágopcsa Marianna: Számunk képzőművésze – Kopacz Mária

Ágopcsa Marianna: Számunk képzőművésze – Kopacz Mária
Kopacz Mária úgy rajzolja át a világot, hogy az vidám, abszurd és kísérteties egyszerre. S mintha az ellentétek ilyen alakulásában lenne igazán teljes az emberi lét, amelyben egyaránt fellelhető a végtelenség és a behatároltság, a szabadság és a törvény.

Rohonyi Zoltán: „A lélek halhatatlansága“

Elveket keresve és változtatva jut el Csokonai a deisztikus materializmushoz is, éppen Az álomban, bizonyos vonatkozásban elfogadva ennek végső következtetéseit. Az ember természetiségének gondolatát ő is végigviszi, s nyugodt bizalommal fogadja el az elementumokba való olvadás végső kilátását.

Kapusy Antal: Az időskori életérzés II.

Az érzelmi-erkölcsi magatartásnak, a tudatos és tudat alá szorított gondolati folyamatnak ez a szükségszerű végkövetkeztetése a lét határának közeledtével egyre gyötrőbbé válhat, és ha kap is ésszerű magyarázatot, az lényegi ellentétben van az életösztönnel, s így sohasem lehet megnyugtató.

Szász János: Érzelmes utazás Európában

„Maga igen jól beszél angolul!” Gyanakszik tehát, lehet, megjátszom az idegent, hogy efféle kegyekhez jussak. De olyan jól mégsem tudok angolul, hogy amikor reggelit kérek, ne mondja nekem:,,Sajnos erről már lekésett.” Igaz is. Kilenc óra múlt három és fél perccel.

Szabó Árpád: Már igazi csend sincs?

Szabó Árpád: Már igazi csend sincs?
Kísérletileg bebizonyították, hogy az ember számára még a nagy intenzitású zaj is elviselhetőbb, mint az aránylag gyenge, de kitartó infrahang. Az utóbbi lüktető fejfájást, egyensúlyzavart, hányingeres szédülést okoz. Zavarólag hat az idegműködésre: szorongást vált ki, és majdnem lehetetlenné teszi a szellemi tevékenységet.

„Ez a civilizált emberiség és a terrorizmus háborúja” – Interjú Grósz Andorral, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnökével

„Ez a civilizált emberiség és a terrorizmus háborúja” – Interjú Grósz Andorral, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnökével
A hazai zsidóság azt várja a kormánytól, hogy ebben a kérdésben fogalmazzon egyértelműen. Nem lehet újraértelmezni mindazt, ami nyolcvan évvel ezelőtt történt: az akkori, 800 ezres hazai zsidóságból egyes számítások szerint legalább félmillió ember elpusztult a munkaszolgálatban és a koncentrációs táborokban.

Tarr István: „Mit várhat az én Lillám…”

Fia halála után az édesanyja így ír róla egyik levelében: „Kedves fiam soha egy szavával, annyival inkább cselekedetével soha meg nem szomorított; minden bajait csendesen hordozta, és a volt legnehezebb előtte, hogy én is vele együtt éreztem mindeneket.”