Szász Zoltán Imre: A hangjátéktól a szó-dzsesszig

Az a sajátosság, hogy a hallgató csupán a hallottak alapján ismerkedik meg a történettel, alkalmassá teszi a hangjátékot a csapongó fantázia képeinek, az elszabadult belső monológoknak, a lelki válságoknak a megjelenítésére...

Puzsér Róbert: Játék a nagyságért

Orbán Viktor elszigeteltsége a nemzetközi politikában mára annyira súlyossá vált, hogy a rossz viccnek beillő új argentin elnököt, Javier Mileit a magyar miniszterelnök az elsők közt biztosította elismeréséről és megbecsüléséről.

Muhi Sándor: Róma, Szent Péter-bazilika II.

Muhi Sándor: Róma, Szent Péter-bazilika II.
A Szent István név és az ókeresztény templom közötti ellentmondás ne tévesszen meg, nem a magyar királyról, hanem a jóval korábban élő mártír Szent Istvánról van szó, ugyanarról a Szent Istvánról, aki egyben a bécsi katedrális névadója is.

Lőrinczi László: Másodszor a Fekete kolostorban I.

Az 1918–19 telén dühöngő spanyoljárvány alarmírozta a francia hatóságokat. A prefektus távirati jelentéseket kért, a haláleseteket is táviratilag kellett jelenteni. Három ismerős név került elő: Zaruba Károly, Stein Móric és Jankovich Pál (végre teljes nevével), a festő.

Balázs Sándor: A humor objektivitásáról

Robotos humorszemléletének legsebezhetőbb pontja, hogy az objektivitás eltúlzásával csökkenti a szubjektív tényező szerepét az irodalmi eszközökkel történő nevetésfakasztásban. Robotosnak ez a nézete nem újkeletű, már könyve megjelenése előtt is megfogalmazta.

Herédi Gusztáv jugoszláviai útijegyzetei

Nagyot lélegeztem, örvendeztem, hálálkodtam a tisztviselőnek, aztán siettem ki a városba, a partra, nagy területet jártam be, hogy pótoljam az elveszett időt. Két óra múlva visszatértem az ügynökségre. Átvettem a bőröndöt. Vizsgázni akartam. Nem valami fényesre sikerült.