D. Varga Katalin: Százéves forradalom

D. Varga Katalin: Százéves forradalom
Azóta is minden irányzatnak tisztáznia kell helyzetét vele szemben, mert a szembenállás egy bizonyos értelemben vett festészettel s festőiséggel való leszámolást is jelenti. A huszadik századi festészet az impresszionizmusból következik: ellene született.

Szemlér Ferenc: Az első kiáltvány

A háború végén viszont Arsenie Bărbieru, a Tudor Vladimirescu Hadosztály tisztje azzal a hírrel tért meg, hogy kiáltványunkat egy debreceni ház falán olvasta. Egy évtizeddel később pedig Aurel Mihale közölte velem ugyanezt.

Sütő András: Harangtisztán

Harangtisztán szólnak a költők, költőink, őrszemeink; tornyuk nem készült elefántcsontból; képletes magaslatuk: a felelősségviselésnek szintje; sorsunk, vágyunk szintje; némelyik épp Sziszüphosz verejtékes homlokának szintje a hegyre fölgörgetett szikla árnyékában.

Szász János: Notesz – George Sand unokája

Világszerte gyorsul az emberi beszéd. Rövidülnek a fogalmak. Elharapózódnak a rövidítések. De a gondolatoknak nincs hossza, csak tartalma. Mégis, nemcsak a rövid szoknya a divat. Gyorsan kell élni? Lassan kell gondolkozni? De mindenképpen gondolkodni.

Kovách Géza: A legnemesebb eszmék lelkesítették

Születésének 150. évfordulóján a jobbágyfelszabadítás és nemzeti szabadság rendíthetetlen bajnokát tiszteljük benne, az egyetemes emberi szabadság zászlóvivőjét, kinek emléke kitörölhetetlen maradt az egyszerű nép szívében.

Nagy Pál: Mai és tegnapi költők

Ádám Erzsébet estje ismét eszünkbe juttatta: van Marosvásárhelyen fóruma – s lehet új otthona – az előadóművészetnek. Közönsége is van, változatlanul. Csak támogatást kell nyújtani mindazoknak a tehetséges művészeknek, akik valóban megérdemlik ezt.

Majtényi Erik: Jeladás Bukarestben Franyótól Petőfiről

És még ha távol is tartjuk magunkat az elhamarkodott általánosítástól, nincs-e igaza Franyó Zoltánnak? Hiszen épp az ő előadásából értesültünk távoli, egzotikus népekről, amelyek most fedezik föl Petőfit; nincs-e itt az ideje, hogy mi is újra fölfedezzük?

Mircea Herivan: A bámulatos pascali elégtétel

Talán Pascal az első, de mindenképp megelőzi Voltaire-t és Diderot-t, aki egy sokkal gazdagabb világegyetemre hivatkozott, mint amilyent a „tapintat” megengedett volna. Egy sokkal komplexebb valóságra, mint a szokásos emberi vízió.

Czégeni József: Hol a határ?

ezt a három szubelemi téglát nevezték kvarkoknak. A szó angol eredetű, James Joyce egyik regényében a „Finnengan’s Wake”-ben a kocsmáros a delirium tremens mélyebb szintjéről időnként felmerül az érzéki világba és ekkor megszólal: „Three quarks for Master Mark!”…