Posts by Ifj. Ágoston Hugó

Azzal vezetni kezdett mosolyogva, zegzugos folyosókon át. És egyszerre csak kinyílott egy ajtó, és ott állott előttem a mennyországom: a szűzi fényben égő tábla, a felhők között magasló dobogó, a csodálkozó fiúk és lányok, a komoly tolltartók, a vadállatok a falon.

Rám hagyta Gaál, Korvin és a többiek, köszöntselek fel az ő nevükben is. Nem rég kiabáltunk át egymásnak a kerítésen. Tamási bedugta hegyes kassák-kalapját a sövénykapu résén. Odakívülről mondta fémes-magas hangján: Az se baj, ha nincs pezsgő.

voltaképpen mégsem regényt írt Szilágyi András, inkább valami különös, sosemvolt – és bizonnyal sosem lesz – prózai költeményt (prózaversnek nevezik mindközönségesen, tudom jól, de itt a költészet a fontos) – hiszen nem bemutatni akart vagy ábrázolni.

Az okság elve, amely a kvantummechanika értelmezésével kapcsolatban komoly erőpróbán esett át, szintén új vonatkozásokkal bővülhet egy parapszichológiai „kísérőszövegben”.

Ahhoz, hogy emlékirat szülessék, először rendszerint történnie kell valaminek, amire érdemes emlékezni. Különben a szürke hétköznapok leírása nem hivatásos író tollával, még ha a történész szempontjából értékes adatokat tartalmaz is, unalomba fullad.

Fortinbras szerepét a drámában ő is felismeri, de egészen más értelemben növeli félelmetessé; nem azért hozza színpadra, hogy a kíméletlen vaksorsot személyesítse meg, hanem mint politikai cselszövőt, akinek az intésére seregek állnak készen, talpig fegyverben.

Olvassuk el pusztán a kötetnyitó kis publicisztikát, az Irodalom és szocializmust, mely 1938-ban íródott egy munkáslap számára; olyan árnyalt szemléletről tanúskodik, mely hosszú időre eltűnik majd a művészetek vizsgálatából.