Muhi Sándor: Erdős I. Pál (1916–1987)

Muhi Sándor: Erdős I. Pál (1916–1987)
Sokan és sokszor leírták, hogy alkotásainak fő erőssége a könnyed, játékos, lírai hangvétel. Vitathatatlan tény, hogy egyéniség. Rajzai tanulsága szerint sajátos formanyelvvel, könnyen felismerhető, azonosítható kifejezésmóddal rendelkezett.

Veress Zoltán: Jókai: műfaj – Egy klasszikus műhelytitkai

Kérdés, hogy lett-e volna „jobb“ író, legalábbis bizonyos esztétikai ideált jobban megközelítő író szóban forgó klasszikusunkból, ha már kezdetben elfordul az ő saját, egyedül neki rendelt múzsája hívásától, s megpróbál – tegyük fel például – Eötvös útjára lépni.

Gyalui Péter: Mihai Viteazul és Gyulafehérvár

A május 2-án elindított seregek 1600. május 20-ra már Hotin vára alá érkeztek, majd néhány nap elmúltával Mihai már Iaşi-ban volt. Ekkor saját magát így titulálta: „én, Mihai vajda, Havasalföld, Erdély és Moldva ura”. Az egyesülés kiteljesítése a moldvai néptömegek támogatását élvezte.

Bunta Magda: Mihai igazi arca

Bălcescu valószínűleg nem tudott arról, hogy Aegidius Sadeler kiváló tanítványa, a majna-frankfurti Isaac Major (1576–1630), mesterét utánozva, Sadeler művének hatására (?), ugyancsak élethű, maradandó értékű művet (14,5x10 cm rézmetszet) alkotott a román nép történelmi eszményképpé magasztosult fiáról...

Halász Anna: Tíz év után

Molière-értelmezésük kulcsa az, amelyet Planchon próbált ki először a Georges Dandin-nel: hogy vállalják a vígjátéki figurák tragikumát. A kapitalizálódás elembertelenítő hatását elemzi A fösvény előadása, s az eredmény már-már strindbergien groteszk, abszurd és kegyetlen.

Mózes Huba: Az Ex-Libris és a Korunk indulása

Ma már kevesen tudják, hogy Kolozsvárt, 1925-ben, a Lepage Könyvkereskedés és Könyvkiadóvállalat gondozásában Ex-Libris címmel folyóirat indult, amely – recenziók, cikkek, könyvjegyzékek és reklámfüzetek útján – a hazai és külföldi kiadói termésről tájékoztatta az olvasókat.

Majtényi Erik: Kilenc tó…

Majtényi Erik: Kilenc tó…
Kilenc tó könnyű habja lejt, / kilenc tó könnyen elfelejt – hátha ez a vers is elfeledte már rég, hogy őt ki írta, én pedig úgy járok majd vele, mintha legkomolyabb képpel saját versemként – és főleg versként – elszavalnám azt, hogy „Lányból lesz az asszony, bimbóból a rózsa…“

Rónai István: Abszurd zene

Rónai István: Abszurd zene
Ami nem értelmes, csak érzelmes: a giccszene abszurd zene. Az a zene, melynek minden paramétere (dallam, összhang, ritmus, dinamika, hangszín) előre meghatározott, mely a választott alapsémából gépiesen levezethető, van annyira abszurd, mint Ionescu ellendarabjában a Smith-ek társalgása.

Gyökerek: Pierre Salinger interjúja Alex Haley-vel

Gyökerek: Pierre Salinger interjúja Alex Haley-vel
Könyvemet politikai regénynek tekintem. Lényegében nem csupán a magam családjának a történetét írom meg, hanem a néger nép balladáját. Minél többet gondolkozom rajta, annál inkább értem, hogy a kulturális örökség mindannyiunkra a mai napig is hatással van.