Murádin Jenő: A téma forradalmai

Murádin Jenő: A téma forradalmai
Téma lesz, ami még soha sem volt az. A gép, a melléje láncolt munkás, a nyomornak most már a romantikán túli objektivitása, a zsánert messzire kerülő valóságábrázolás. Téma lesz mindez olyan esztétikai szempontokon túllépő végletekig, melyek az avantgarde-kiáltványokig vezetnek.

Rónai Antal: Az első operaelőadás

Sürgősen ki kellett jönni egy új bemutatóval, mert különben nem volt közönség és elmarad a várva várt osztalék! Mit lehet ilyenkor előrántani? Régóta bevált (azóta is gyakorta alkalmazott) műsorpolitikai fogás: a Csárdáskirálynő! Ez már tizenhét előadást eredményezett.

Oláh Tibor: Petrarca jobbja

Petrarca más téren is hagyott utódaira örök érvényű műveket: a hazafias költészetben például. A szerelem ugyanis nem kizárólagos ihletforrása – megihleti őt a Laurával vetekedő, fájón-eleven nagy szerelme, Itália is. Kárhoztatja szétdaraboltságát...

Beke György: Egy regény – három nézetben

D. R. Popescu címei mindig önmagukban is mondanak valamit. A Țebea – a szerző szándéka szerint – Thébára emlékeztet. A román helyesírással magyarul címben leírt Țebea viszont semmire sem emlékeztetett volna.

Rostás Zoltán: A megismeréstől a cselekvésig

Persze, hogy csábító Abraham Moles és a hozzá hasonlók szemlélete, mert a gazdasági tényező fontosságának tényleges elismerésén túlmenően olyan módszereket ajánl, amelyek segítségével behatolhatunk a művelődési jelenségek belsejébe.

(il) – Emlékezzünk régiekről

A kötet második része, Teleki Sándor levelezése, eddig kiadatlan anyagot tartalmaz; filológiai pontossága, a mindenre kiterjedő figyelmű jegyzetanyag a kutatás és az egyszerű tájékozódás számára egyaránt hozzáférhetővé és értékesíthetővé teszi.

Rónai István: Metazene

– Ez már nem zene, ez zenéntúli valami – szoktuk mondani, s ha nem is mondjuk: gondoljuk, s nem is mindig, mindnyájan pejoratív értelemben. Herbert Eimert, a kölni rádió kísérleti…

Marosi Ildikó: Akik parancsra nem tették – Kováts Benedek

Marosi Ildikó: Akik parancsra nem tették – Kováts Benedek
„Parancsra tettem” – hányan védekeztek önmaguk, lelkiismeretük és számonkérőik előtt ezzel a tőmondattal. És akik „parancsra nem tették”? Azoknak nem kellett utólag védekezniük senki előtt. S rendszerint az utókor hálájára…