Beke György: Ady tanára

Kincs Gyula haladó, harcos lapszerkesztő, újságíró volt a hajdani Zilahon, az egykori Szilágyságban. A nagy „kitántorgás” ideje ez, amikor a szegény földművesek elkótyavetyélték otthoni kicsi házukat, hogy Amerikába juthassanak. Hátha ott nem olyan kegyetlen a sors...

Halász Anna: Macskajáték

Mintha Makk vitába szállana Örkénnyel: azt bizonygatja, hogy minden hiábavaló. Pedig az eredeti Macskajáték és minden nagy hatású színpadi előadás kicsengése az volt, hogy „a cél halál, az élet küzdelem, s az ember célja e küzdés maga“. Egyáltalán nem profán a párhuzam.

Szász János: Egy régi emlék

A temesváriak között megtaláljuk Anavi Ádámot, Déznai Viktort, Silvio Guarnerit, Lázár Józsefet, Dobrivoj Jovanovicsot, Izsák Lászlót, Petru Sfetcát, Heinrich Simonist, Szobotka Andrást, Szőnyi Istvánt, Petru Vintilăt és végül – minden számban egy-egy írással – Markovits Rodiont.

Szávai Géza: Irodalom és bábszínpad

A mese a bábjáték művészetének régisége mellett annak lényegét és sajátosságát is felvillantja. Mintha a mimézis elvének legegyszerűbb és legszemléletesebb hordozója volna – mégis elég keveset hallhatunk és olvashatunk e művészeti ágról (mely közben már a film adta lehetőségeket is kipróbálta).

Veress Zoltán: Művészi megismerés

Nem azt állítom, hogy a magyar irodalomban nincs nagyobb felfedező Jókai Mórnál, de igen azt, hogy nincs magyar író, akinek a munkásságában szemléletesebben mutatkozna meg, árulkodna magáról a megismerés itt tárgyalt formájának rejtelmes folyamata.

Andrei Pleşu: Tisztátalansági vélelem

Andrei Pleşu: Tisztátalansági vélelem
Jellemző módon, akaratlanul is, elsajátítottuk a szekuritátétól művelt mentalitást: minden tiltakozást azonnal hatástalanítani kell kiagyalt rágalmakkal: árulás, kémkedés, ügynökségek stb. A nem nagy számú többi disszidensünk sem részesült jobb bánásmódban.

Ágopcsa Marianna: Egyetemes álarcosbál – Muhi Sándor Lázadó bohóca

Ágopcsa Marianna: Egyetemes álarcosbál – Muhi Sándor Lázadó bohóca
Muhi Sándor a képzeletbeli világban kora, élete színtereinek összegezésére törekszik. A soha nem volt táj a valóság motívumaiból áll össze és az „igaz“ felismerését közvetíti. Azt kelti életre, ami ugyan nem létezik, de létezhetne, a meglévő dolgokból logikusan következik....

Bardócz Gergely: Kusztos Endre önarcképe alá

Bardócz Gergely: Kusztos Endre önarcképe alá
Azt mondták, hogy a Dózsa házban, amelyben a falu népművészeti értékei vannak összegyűjtve, egy szobában az én munkáimat állítanák ki, állandó jelleggel. Az egyik legszebb elismerésnek éreztem művészi pályámon!

Tabák László: Huckleberry Finn kalandjai

Több „prózai“ filmváltozat után íme a „musical“. Széles vászon, gyönyörű, színes tájképek, jó zene, elegáns, túlságosan elegáns játék. Csak éppen kicserélték a szerzőt. A nézőnek az a benyomása, hogy a…