Posts by Ifj. Ágoston Hugó

A Brassó megyei születésű (Barcaújfalu, 1946.) Fazakas Tibor neve ott szerepel az op-art irányzat legismertebb képviselői között: Victor Vasarhely, Bagi László, Escher, Nicolas Schöffer, Fazakas Tibor, Yaacov Agam, Cruz Diez, hogy csak néhányat említsünk. Az irányzat az 1960-as években terjedt el...

1937-ben született Keresztvár községben, édesapja tanító volt, képzőművészeti tehetségét édesanyjától örökölte, aki kiválóan szőtt, kézimunkázott, anyai ágon rokoni kapcsolatban voltak Barabás Miklós festőművész családjával is.

Láng nélkül lobogó lombok sűrűjében sejlik föl a feszület. A kereszt s rajta a lelki szemeinkkel látni vélt korpusz a fák borongós tónusához hasonul. Akárha az erdő fái feszülnének a keresztgerendán keserves kínok görcsébe rándulva.

A mindenütt jelenlévő székely építőmunkás utánozhatatlan huncutsága és mosolya örökítődik meg ezen az őszinte képen, aki minden körülmények között a jó oldalát nézi a dolgoknak és akként áll hozzá munkához, élethez.

A harmonikusan, és mégis lendületesen kialakított, egymáshoz kapcsolódó stukatúrgipszből készített levélformák ovális ablakocskát, vakablakot, mélyedést kereteznek. Szerepük nem térkitöltő...

Gondolatsor A képzőművészet hatalmas dzsungel, a formanyelvek, művészeti technikák, kifejezésmódok halmaza, hiszen a vizuális közlésmódnak ezernyi, milliónyi útja, módja van. A hiteles műalkotás egyik alapvető követelménye az egyéni látásmód mellett…

Ez a kép a csíkszeredai Régizene Fesztiválon készült, amikor is Kostyák Előd gordonkaművész egy olyan csellón játszott a közönség előtt, amely valamikor a nagy kolozsvári polihisztor, Brassai Sámuel tulajdonában volt, s amit ő végrendeletileg - óriási és igen értékes könyvtárával együtt – az erdélyi unitárius egyházra hagyományozott.

A kolozsvári művésznő „pár méterrel a világ fölött” lebegő festményei különleges szín- és formavilágát, gyermekien egyszerű, meseszerűen (vagy inkább szürreálisan?) valóság feletti univerzumát még a járvány előtt, 2019-ben a Bernády Házban ismerhette és kedvelte meg a marosvásárhelyi közönség.

Stuflesser Ferdinand tiroli műhelye 1875-ben alapult és kiváló egyházművészeti termékeinek, alkotásainak köszönhetően rövid idő alatt Európa szerte ismertté vált. Ez a műhely máig működik és ha jól tudom, a vezetőjét ma is Stuflesser Ferdinandnak hívják.

Abból az ezredfordulós (2000) időből való ez a békés benzinkúti idill, amikor a romániai töltőállomások életében megjelent és a piaci törvényeknek megfelelően megtelepedett a bel- és külföldi konkurencia.