Posts by Ifj. Ágoston Hugó

A mai olvasót eszméinek, magatartásának erkölcsisége ejti ámulatba. Szinte minden elvi megállapítását bárhol elfogadhatják ma is a nemzetiségi kérdés eszmei és gyakorlati kiindulópontjaként. A történelmi és társadalmi valóság ismerete adott erkölcsi erőt és bátorságot harcához, kiközösítése elviseléséhez is.

Az akhaimenida királyok tiszteletben tartották a meghódított népek kultúráját, művészetét és vallásos hitét, és hathatósan támogatták a tudományos ismeretek terjesztését, az irodalom és a művészet alkotásainak népszerűsítését. A „királyok királyának” udvarában kerestek menedéket a kor legjelesebb elméi...

„Én már végignéztem egy szánalmas komédiát, a fasizmus bukását: láttam, hogyan született meg fasiszták ténykedéséből az antifasizmus. Remélem, nem kell végigszenvednem egy második komédiát is, az antifasiszták nyomában újjászülető fasizmusét”.

Nemzetiségek irodalma: Szilágyi Domokos (Sajtóértekezlet); Bajor Andor (Tücsök és bogár), Franz Heinz (Ärger wie die Hund) és Immanuel Weissglass (Dar Nobiskrug); elsőkötetesek: Saszet Géza (Bizonyság) és Váradi B. László (Kölyökharcsa).

Mit tud tehát Illyés Kinga ? – Fölfedezni a versben az élőbeszédet. Mert elmélet, üdvözítő is, akad nem egy; az igazság viszont annyi – csak annyi! milyen egyszerű ez, és milyen nehéz érvényre juttatni – , hogy a vers alapja az élőbeszéd.

ez itt most már Kalifornia. De hol lehet a pálmafákon, a oliciniákon, a ciprusfákon, a piniákon, a felhőkarcolókon, a sárga smogon túl, hol lehet, hová bújt, merre rejtőzik a Csendes-óceán?

Kutatásaim kimutatták, hogy a legegyszerűbb sejt is rendelkezik ilyen bonyolult interkonnektáló hálózattal. Utóbbi huszonöt évem munkássága során éppen ezt az interkonnektáló hálózatot tanulmányoztam, azokat a jelzéseket, amiket különböző sejtrészlegek leadnak és ismét mások felfognak.