Fischer István: Fussunk, jön a jegyszedő
Biztosan tudom, hogy egy osztálytársammal voltam, azt viszont már nem, hogy melyikkel. És, hogy rejtekhelyünkön távolról sem klórmész-szag volt (sőt) – ez is vitathatatlan filmtörténeti tény.
Domokos Eszter: „Én, François Villon”
Varga Vilmos másfajta adósságot is törleszt: a vers- és irodalomkedvelő publikum ritkán jut hazai pódiumról közvetlenül és színvonalasan hozzá szóló, az egyetemes irodalom értékeit, nagy pillanatait tolmácsoló produkciókhoz.
Ágopcsa Marianna: A világ belső hűségét kereste – Emlékezés Nagy Istvánra születésének évfordulóján
Nagy István szigorú szépségét kora elutasította, halála után is több mint negyedszázadnak kellett eltelnie, hogy a nagyközönség kellőképpen méltányolni, egyáltalán: érteni tudja a műveket.
Robotos Imre: A dürrenmatti komédia csapdái 1.
„Csupa tökfilkót ábrázolni, ebben nem találok semmi érdekeset... Darabjaimban azért vannak vallomások, mert a darabok emberekről szólnak, s a gondolkodás, a hit és a filozofálás bizonyos mértékig hozzátartozik az emberi természethez.”
Bodor Pál: Karikatúra helyett
A „szabadúszó” grafikus bizonyos határokon belül, azaz a hajlamai, képességei, hajlandósága maximális határain belül természetesen azt a feladatot is elvállalja, amelyet nem a lelkére szabtak...
Cseke Gábor: Félig hámozott narancs
A vámtiszt kénytelen elkobozni az almákat. Hiábavaló minden tiltakozás, ez az előírás, a sziget fölötte kényes saját gyümölcsállományára és ilyen intézkedést hozott, hogy elhárítsa az esetleges gyümölcsbetegségek elterjedését.
Kántor Lajos: Líra és logika
„Bölcsessége” tulajdonképpen nem álszakáll, sokkal inkább arról van szó, hogy nem tudja és nem is akarja letagadni az egykori képzett filozófust. Saszet versben fogalmazott kérdései sosem a lírikus világra csodálkozásából fakadnak, ő mindig tudatosan kérdez
Ágoston Vilmos: Oldódó jelenlét
„Aki viharosan szeret, gyűlöl, sóvárog, undorodik: ez az élő. Aki nyugodtan viseli az összefüggőt: ez a létező.” Az élő és a létező között ebben az összefüggésben érzelmi és tudati különbség is van.
Méliusz József: Pestis Velencében és katarzis
... végül is megérkeztünk hát Velencébe, ahová annyira szégyellettem érkezni, hiába védekeztem ellene, foglyul ejtett, és itt a Téren lesújt, megsemmisít a szépsége; s valljuk be: ez a látvány elnémította nagyszájú nonkonformizmusomat, Velence zsebre vágott; úgy állok itt és bámulok, mint egy kisgyermek a mesében ...
Güns Hedvig: Az intelligencia szerkezete
Azok a személyek, akik döntően transzferrel operáltak, sokkal fogékonyabbak voltak az egyéni tanulási tanácsokra, mint a többiek; tanulmányi eredményeik megjavultak és tartósan magas szinten maradtak.