Posts by Ifj. Ágoston Hugó

Szerintem minden ma él, ha jelenünkre közreható ereje van. Vörösmarty Mihály számomra nem hagyomány, hanem termékenyítő mai valóság. Irodalmi kultúránk határvonalakkal való felszeletelését nem tartom egészségesnek. Olyan ez, mintha a tíz évelőtt elvirított és a ma virító kankalinról megkülönböztetéssel akarnánk beszélni.

Akkor azt javasolta dr. Teleki: a legjobb az lesz, ha magyar nyelven tartom meg előadásomat, és ő fordítja majd szerbre. Így is történt, s minden zökkenőmentesen folyt le.

A román néppel való együttélés hagyományai, a testvériség vonzóereje és hétköznapi gondjai Sütő írói és ettől elválaszthatatlan közügyi tevékenységében mindig kiemelkedő, azaz magától értetődő helyet foglaltak és foglalnak el. Ez az ágas-bogas problematika úgy jelentkezik írásaiban, mint életünkben.

A válasz egyenes. A kultúra szellemét és nem betűjét kell óvnunk, márpedig a kultúra szelleme nem a szép és letisztult forma, hanem a gyökerekig hatoló őszinteség. Amikor védelmébe veszi a német expresszionistákat a nyárspolgáriassággal szemben, Molter Károly programszerűen fogalmaz...

„Omszkban kiváló ember volt, de semmit sem írt; Prágában kocsmatöltelék lett, és megírta a cseh irodalom egyik legjobb alkotását. Szibéria még talál jó katonai biztost; a Švejk, a derék katonát azonban nem írhatta volna meg senki más.”

A funkcionális, formalizált értelmi struktúrák elmélete a ma pszichológiájának szerves része. Mindenesetre annyit már megállapíthatunk, hogy ez az elmélet olyasmit valósított meg, ami paradoxonnak tűnik: formalizálta a dinamikust, funkcionálissá tette a pszichológiai strukturalizmust, és leírta a funkciók genetikus struktúráját.

A riporternek úgy tűnik, hogy az ellentmondásoktól függetlenül az ügy világos. Bizonyos részletkérdések ugyanis nem osztanak és nem szoroznak. Két dologért azonban aggódik. Szeretné, ha a bejutott diákot a tanárok és társai minden előítélet nélkül, érdemei szerint kezelnék. Másrészt pedig...