Posts by Ifj. Ágoston Hugó

Ha valaki szereti a szakmáját, nem találja olyan nehéznek. A körülményeket pedig úgy veszem, ahogy vannak. Nem tudom, mihez kezdenék a deltán kívül. Visszatérjek a nyugodtabb élet kedvéért a katedrához vagy valami hivatalban unatkozzam végig az életet? Az én helyem egyelőre, s még sokáig talán, itt van.

... állunk a pontonon, nézem a csatornán túli képet, amit már úgy megszoktam, mint ha itt ezen a parton, az állomás melletti házak valamelyikében születtem volna és töltöttem volna le egy életet, akárcsak ugyanabban a fegyházban... Babitsot parafrazálom...

Azt is elmondtuk, hogy A Hét igyekszik hű maradni immár mindjárt hároméves hagyományához: nemzetiségi jellegéhez, de félreérthetetlenül leszögeztük, hogy továbbra se szeretjük az olyan embert, akinek foglalkozása – a nemzetisége.

A kérdésben, potenciálisan, jelen van a válasz is, Marx kérdésében Marx válasza. Miért olyan a világ, amilyen, kérdezte, de a kérdést, erkölcsi felháborodása azonnal megfordíttatja vele: ha olyan, amilyen, miképpen lehetne mássá? Válaszait művében találjuk.

„Az irodalom a társadalmi élet szerves része – írja egy 1934-ben megjelent tanulmányában –, és mint ilyen, alkotóeleme annak a hatalmas folyamatnak, amelyben egyén és tömeg, ember és társadalom, társadalom és természet a maga harcaival és kiegyenlítődéseivel végighömpölyög a tovatűnő évszázadokon.”

Vége? kérdezte Celan oly jellegzetesen kétkedő fejmozdulatával, mintha hallgatózna, valahonnan messziről, valahonnan mély önmagából választ várva kérdésére. Öt esztendő telt el azóta, Celan holttestét egy másik tavaszi hajnalon kihúzták a partra a szajnai halászok...