Muhi Sándor: Az utánozhatatlan Ziffer Sándor

Muhi Sándor: Az utánozhatatlan Ziffer Sándor
Műveit a kor megismételhetetlen ritmusa, lüktetése, lázas útkeresése, lendülete teszi tartóssá, hitelessé. Az utóbbiakat majd százévnyi késéssel, alkotóerő híján utánozva csak mímelni lehet...

Dankanits Ádám: Olvasók tartják fenn

Robert Escarpit most megjelent könyve (A könyv forradalma, Kriterion, 1973 – Horváth Andor fordítása) azért esemény, azért fegyvertény, mert a francia írástudó az olvasó oldaláról közelít a könyv világa felé.

Csíki László: Az azonosság művészete

Endre Károly hivatásos tanú: költő. Eleve megvesztegethetetlen, mert eszmékben, fogalmakban és nem helyzetekben gondolkodik. Nem feltétlenül történelmi, azaz időbeni, múló összefüggésekben, hanem a mellérendelés, a fű-fa-virág-ember együttélésének szövevényes és mindent átfogó kapcsolataiban.

Fischer István: Kane, a polgártárs 1.

A címfordítók útjai amúgy is kiszámíthatatlanok. Amikor a Le bossu (A púpos) című filmet A bosszúnak fordították, vagy amikor a Bolile cǎilor biliare című egészségügyi oktatófilmet A biliári lovak betegségei címen plakátírozták – ebben volt valami monumentális.

Szász János: Amerikai napló – Sajtómontázs, dokumentáció és jegyzetek

„A katonák s köztük apám és más telepesek is az indiánokhoz közeledtek, hogy lefegyverezzék őket. Az egyik öreg törzsfőnök ott állt a dombon és amikor az emberek a település közelébe értek, egy marék port dobott a levegőbe, mire az indiánok tüzet nyitottak puskáikból, amiket addig a köpenyeik alá rejtettek.”

Bernád Ágoston: Több ismeretterjesztő könyv magyarul

Az álom: évi tizenkét Antenna-kötet, négy-öt kézikönyv és két-három gyakorlati-barkács kötetecske. Természetesen társadalomtudományi kiadványainkat is továbbfejlesztenénk. Talán 1976-77-re mindezt elérjük.

Herédi Gusztáv: Györkös Mányi Albert

Herédi Gusztáv: Györkös Mányi Albert
Hogy mennyi árnyalatot lát a fehéren belül! Nála nemcsak a havas mező fehér, de az erdő fái, az út, de még a házak és kerítések is. Mégse mosódnak egybe, viszont egységbe olvadnak valamely rendeltetés színe alatt.

Váró György: Modell – a gondolkodás eszköze

A modell az objektum megismerését szolgálja, de sosem egyenlő azzal. Annál több információt tartalmaz az adott dologról, minél közelebb áll hozzá. A tudományok fejlődése tulajdonképpen azonos a modellek fejlődésével.