Valószínű, hogy a Médianapló legtöbb olvasója most szembesül először a címben olvasható újságnévvel. A látszattal ellentétben az említett napilap nem Magyarország nyugati, Ausztria közeli régiójáról tudósít, hanem Erdély nyugati részén rendezkedett be. Ottani honfitársaink több mint száz éve Románia felől látják a világot. Számukra Székelyföld mai valósága a kelet-erdélyi jelen, a Partium és a Bánság pedig a Nyugati Jelen vonzáskörzete.
A romániai rendszerváltás utáni Jelen kezdetben az Arad és Temesvár környékén élő magyarok újságjaként látott napvilágot. Ezt vásárolta meg 1997-ben egy világpolgár, és bővítette a nyugati jelzővel. Böszörményi Zoltán a szomszéd faluba való. Ha Nagyszalontából elindulunk délre, Temesvár irányába, akkor keresztülhajtunk Erdőhegyen, a mi falunkon, majd Simándon is, ahonnan Zoltán családja Aradra, a térség legjelentősebb városába származott el. A kolozsvári egyetemen Bodor Pál mutatta be a verseit a Gaál Gábor-körben. Majd Kanadába disszidált, ahol filozófiát és üzletemberséget tanult. Harmincvahány éve jelent meg ismét a szűkebb pátriájában.
Ahogy az egyik interjúban mesélte: „Forradalmasítottam a fényforrásgyártást Romániában.” Nemcsak az erdélyi városok közvilágítását újította fel, hanem a Kárpárokon túliakét is. A vagyonából telt az Aradon felépített Jelen Házra. Az a benyomásom, hogy a legcsinosabb művelődési központ, amit valaha is láttam. Az ötlet kanadai, a szórványban élő magyarok adakozásából jöttek létre a sok funkciójú magyar házak. Az aradiban található szerkesztőség újságnak és könykiadónak, a kiadó termékeit a mellé rendelt könyvesboltban árulják. A nagy előadóteremben lép föl a kamaraszínházi társulat. Mindezt klub, wifi kávéző és vendégszobák egészítik ki. Az aradi ékszerdoboznál praktikusabb aligha létezik a Kárpát-medencében, és hozzá még szép is.
E bázisra épült föl a napilap, amelyet Böszörményi Zoltán munkatársai (Balta János, Bege Magdolna, Jámbor Gyula, Irházi János, Puskel Péter, Ujj János) regionálissá fejlesztettek. A Nyugati Jelent öt megyében terjesztik, az aradiban, a temesiben, a krassó-szörényiben, a hunyadiban és Fehér megyében. Az újság a 150 ezres délnyugat- erdélyi szórványmagyarság mindennapjairól számol be. Pillanatnyilag 36 munkatársa van. 11 aradi, 4 temesvári, 2 dévai és 1 resicai újságíró. A többi tördelő, könyvelő és sofőr. A kinyomtatott újságot Aradról hajnali fél háromkor indítják el, és szerkesztőségi vonzáskörzet legtávolabbi pontjára, a 270 kilométernyire lévő Lupénybe fél tízkor jut el.
Amíg a Nyugati Jelen napilap volt, 2024 végéig, a digitális változatból értesültem falunk, Erdőhegy eseményeiről. Például arról, hogy a presbitérium eladta a református temetőt, és a halottak napján a nagyszüleim meg a dédszüleim fejfáját sehol se találtam. Böszörményi Zoltán elmondta egy interjúban, hogy annak ellenére is vállalja a szórványban élő magyarok gondjait és örömeit, ha veszteséges a napilap. Mindazonáltal a művészeti mellékletéből nőtt ki az Irodalmi Jelen című folyóirat, amely nemcsak az erdélyi pályakezdőket pátyolgatja, hanem a magyarországiakat is.
Az aradi mecénás azt is elmondta, hogy a Nyugati Jelennél évente 200 ezer dollárnyi veszteséget kellett pótolnia. Ha nem is amerikai, hanem az olcsóbb kanadai dollárban gondolkodunk, akkor Böszörmányi Zoltán negyed évszázad alatt egymilliárd forint körüli összeget fordított egy papír alapú, nyomdában előállított és kacskaringós úton terjesztett napilapra. Akkora szám, hogy el se akarom hinni. De ha mégse tévedtem, bizony nem csoda, hogy a lokálpatrióta világpolgár a tusványosi táborban bedobta a törülközőt. A napilapból hetilappá vált papírújság hamarosan áttér az online megjelenésre. Vajon tragédia ez?
Kihalóban az a nemzedék, amelynek falusi tagjai még újságot lapozgattak. Ráadásul szórványban sokkal nagyobb a kivándorlás, és a nagyszülők is a digitalizációra fanyalodtak, hogy kapcsolatot tarthassanak a gyerekeikkel meg az unokáikkal. Arról nem is szólva, hogy az elszármazottak még érdeklődnek a szűkebb pátria iránt, és ezt online sokkal egyszerűbb kielégíteni, mint offline. A legutóbbi néhány évtizedben lezajlott folyamat tehát logikus, talán szükségszerű is. A Nyugati Jelen „fejlődéstörténetét” érdemes az anyaországban is figyelemmel kísérni. Az erdélyi példából kiindulva könnyebben érthetjük meg, vajon mire számíthat a napilapból hetilappá alakuló Népszava és Magyar Nemzet, valamint a 18 megyei újság.
Tíz mondat a Nyugati Jelenről
Arad és Temesvár között ma is feléled a vetélkedés szelleme. A Nyugati Jelen megpróbálja lebontani ezt a szellemet, és összefogni a két közösséget. (Jámbor Gyula újságíró, Erdélyi Napló, 1999. május 17.)
A Nyugati Jelen a régió legolvasottabb lapja a neten, beleszámítva a legnagyobb példányszámú román napilapokat is. (Balta János lapigazgató, Magyar Szó, 2002. július 25.)
Felvállalták, hogy a magyarok lakta szórványvidékekre, isten háta mögötti falvakba is eljuttassák a lapot. (Tóth Hajnal újságíró, Bihari Napló, 2003. január 25.)
Gazdasági tevékenységeiből a Jelen Ház eltartja magát. A nagy deficitet a Nyugati Jelen kiadása jelenti, meghaladja az évi 200 ezer dollárt. (Böszörményi Zoltán többségi tulajdonos, Szatmári Friss Újság, 2003. július 31.)
A Nyugati Jelen napilapot vállalom, mert a szórványban nem szüntethetem meg. Nagy felelősséggel jár, ott kiemelt fontosságú a magyar szó jelenléte a napisajtóban. (Böszörményi Zoltán többségi tulajdonos, Krónika, 2008. szeptember 4.)
Remélem, jó néhány évig még szükség lesz arra, hogy az aradi magyarság kezébe vegye a nyomdafesték-szagú, zizegő újságot. (Puskel Péter újságíró, Krónika, 2011. augusztus 15.)
Öt megyében jelenik meg, szórványban. 1997 óta – akkor vettem meg -, sokszor tönkrement, meg kellett menteni, hogy magyar nyelvű újságunk legyen. (Böszörményi Zoltán többségi tulajdonos, Új Magyar Szó, 2012. április 13.)
Egyetlen lehetőség marad: folytatni hetilapként, illetve megmaradni az online térben. (Szerkesztőségi cikk, NyugatiJelen.ro, 2024. november 18.)
Januártól megszűnik az aradi Nyugati Jelen. Böszörményi Zoltán, a lap tulajdonosa pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem képes tovább fenntartani az öt megyében terjesztett újságot. (Szekeres Attila újságíró, Háromszék.ro, 2026. július 28.)
A Nyugati Jelen 2025 januárjától alakult át napilapból hetilappá, akkor az olvasási szokások változásával, a nyomtatott sajtó térvesztésével és a növekvő nyomdaköltségekkel magyarázták a váltást. (Zsizsmann Erika újságíró, Transtelex.ro, 2026. július 29.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2026. július 31-én.
https://www.nyugatijelen.com/…/tobb-telepulesen…
Korlátozás Az Aradi Vízügyi Társaság közölte, hogy a következő időszakban 14 és 16 óra, valamint éjfél és hajnali 4 óra között megszakítják a vezetékes vízszolgáltatást Bokszeg, Bélkirálymező (Craiva), Kishalmágy, Bélmocsolya (Vasile Goldiș) és Ácsva településen a szárazság és a kánikula miatt.
2026. július 31.
