Amikor a politikai emlékezet hirtelen szelektívvé válik: Kapitány esete és a múlt elfeledett tényei
A tiszás „házi sajtót” olvasva most éppen az a legfőbb szenzáció, hogy Kapitány nem veszi fel a teljes fizetését. Ez a hír természetesen futótűzként terjed, a rajongók ünnepelnek, mintha valami teljesen egyedülálló, történelmi és morális nóvum történne, amit csak a Tisza talált ki a magyar politikatörténetben.
De álljunk meg egy pillanatra, és frissítsük fel a kollektív emlékezetet! Mert a tiszás buborékban a memória igencsak szelektív. 🔄Tudatosítsuk a tényeket: a kormányfői vagy képviselői fizetés jótékonysági felajánlása nem egy új politikai találmány.
Emlékszik még valaki Gyurcsány Ferencre? Ha tetszik, ha nem, a tény az tény: 2004 és 2009 között, miniszterelnökként ő volt az, aki a törvényi kötöttségek miatt technikailag ugyan megkapta a fizetését, de egyetlen forintot sem tartott meg belőle. A teljes javadalmazását egy független, neves szakértőkből (például Ferge Zsuzsa szociológus) álló bizottság osztotta szét.
Hogy pontosan kiket és miket támogatott a miniszterelnöki fizetéséből?
Íme:
Gyermekotthonok és diákok: Állami és egyházi nevelőotthonok kaptak bútorokat és számítástechnikai eszközöket, valamint halmozottan hátrányos helyzetű – köztük kiemelten roma – fiatalok tanulmányi ösztöndíját és kollégiumi díjait fedezték.
Egészségügyi intézmények: Több vidéki és budapesti gyermekklinika számára vásároltak orvosi műszereket és diagnosztikai eszközöket.
Civil és karitatív szervezetek: Rendszeres támogatást kapott a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) a krízisbe került családok megsegítésére, valamint a Mancs Alapítvány speciális mentőkutyás egysége.
Katasztrófa- és krízishelyzetek: Az alapból azonnali gyorssegélyt utaltak az árvíz- és belvízkárosult családoknak a házak újjáépítésére, valamint egyedi kérelmek alapján rászorulók rendkívüli fűtéstámogatására vagy életmentő külföldi műtétek önrészére.
A politikai marketing működik, az emlékezet kopik, a számok és a történelem viszont makacs dolgok. Nem árt néha fellapozni a krónikákat, mielőtt valami mögött azonnal csodát szimatolunk…
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. június 9-én.
