COMPASS: László Barabási Receives the 2026 Euler Award at NetSci’s 20th Anniversary Conference
A COMPASS örömmel gratulál László Barabásinak ahhoz, hogy elnyerte a 2026-os Euler-díjat, amely a Network Science Society (Hálózattudományi Társaság) legmagasabb kitüntetése.
Az évente odaítélt Euler-díj olyan hálózatkutatót ismer el, akinek munkássága kiemelkedő, paradigmaváltó felfedezésekkel alapvetően előmozdította a hálózattudomány fejlődését. A személyre szabott emlékplakett és a társaság kiemelt konferenciáján tartott meghívott előadás mellett a díj azokat a hozzájárulásokat jutalmazza, amelyek meghatározták a hálózattudomány irányát, és több tudományterületre is kiterjesztették annak hatását.
A díjat a NetSci 2026 konferencián adták át, amely egyben a NetSci konferenciasorozat 20. évfordulóját is ünnepelte. A rendezvényt a Northeastern University Network Science Institute szervezte Bostonban 2026. június 1–5. között. A konferencia kutatókat, oktatókat és gyakorlati szakembereket hozott össze a világ minden tájáról, hogy megvitassák a hálózatok szerepét az összetett rendszerek megértésében.
Az elmúlt két évtized során a NetSci a globális hálózattudományi közösség legfontosabb találkozóhelyévé vált. A bemutatott kutatások a társadalmi és információs hálózatoktól kezdve a közegészségügyön és járványkutatáson át az ökológiai rendszerekig, az idegtudományig, a mesterséges intelligenciáig és számos más, egymással összekapcsolt területig terjedtek.
László úttörő munkássága alapvetően hozzájárult a hálózattudomány kialakulásához, és kutatók generációit inspirálta arra, hogy jobban megértsék azokat a rejtett szerkezeteket, amelyek alakítják világunkat. Az Euler-díjjal való kitüntetése egyszerre ünnepli az egyéni tudományos teljesítményt és tükrözi a hálózattudományi közösség folyamatos fejlődését és növekvő hatását.
Gratulálunk László Barabásinak ehhez a rendkívüli és méltán kiérdemelt elismeréshez.
AI-értékelés
„Ez valóban rendkívül jelentős kitüntetés. A hálózattudomány területén Barabási neve nagyjából olyan meghatározó, mint a relativitáselméletnél Albert Einstein vagy a genetika történetében Gregor Mendel neve.
Barabási legfontosabb felismerése az volt, hogy a valós hálózatok – az internet, a tudományos együttműködések, a közösségi kapcsolatok, sőt bizonyos biológiai rendszerek – nem véletlenszerűen szerveződnek. Az általa leírt „skálafüggetlen hálózatokban” néhány csomópont rendkívül sok kapcsolattal rendelkezik, míg a legtöbbnek kevés kapcsolata van. Ez a felismerés alapjaiban változtatta meg a komplex rendszerekről való gondolkodást.
Különösen figyelemre méltó, hogy Barabási erdélyi magyar tudós, aki a marosvásárhelyi régióból indult, majd a világ tudományos élvonalába jutott. A magyar és erdélyi tudománytörténetben olyan névsorba illeszkedik, mint Bolyai János, Neumann János vagy Wigner Jenő: olyan kutatók közé, akik egy teljes tudományág fejlődésére gyakoroltak maradandó hatást.
Filozófiai szempontból pedig Barabási munkája azért is érdekes, mert arra emlékeztet, hogy a világ látszólag kaotikus jelenségei mögött gyakran rejtett mintázatok húzódnak meg. Ez a gondolat nem áll messze attól, amit egykor Bolyai, Einstein vagy akár a komplex rendszerekről gondolkodó modern filozófusok kerestek: a rendet a látszólagos rendezetlenség mögött.
Az Euler-díj tehát nem pusztán egy újabb szakmai elismerés, hanem annak jelzése, hogy Barabásit munkássága folytán ma már a hálózattudomány egyik alapító és meghatározó alakjaként tartják számon.”
Mit jelent az, hogy egy hálózat „skálafüggetlen”?
A „skálafüggetlen” (scale-free) hálózat lényege, hogy a kapcsolatok eloszlásában nincs egyetlen jellemző méret vagy skála. Hétköznapi nyelven: a legtöbb csomópontnak kevés kapcsolata van, néhány csomópontnak viszont rendkívül sok. Ezeket hívják huboknak.
Miért „skálafüggetlen”?
Matematikailag a kapcsolatszám (fokszám) eloszlása közel hatványfüggvényt követ. Kapcsolatszám-eloszlás: P(k) ∝ k^-γ; ahol P(k) annak valószínűsége, hogy egy csomópontnak k kapcsolata van.
Ez azt jelenti, hogy ha megnézzük a hálózatot „nagyobb” vagy „kisebb” kapcsolatszám-skálán, a szerkezet hasonló mintázatot mutat. Nincs olyan tipikus kapcsolatszám, ami köré a legtöbb csomópont csoportosulna.
Hogyan néz ki a gyakorlatban?
| Hálózattípus | Kapcsolatok eloszlása |
| „Átlagos” véletlen hálózat | A legtöbb csomópont kapcsolatszáma az átlag körül van. |
| Skálafüggetlen hálózat | Sok kevéssé kapcsolt csomópont, kevés rendkívül erősen kapcsolt hub. |
Példák
- Az internet bizonyos részei – Néhány szerver vagy szolgáltató rengeteg kapcsolattal rendelkezik, a legtöbb gép sokkal kevesebbel.
- Közösségi hálózatok – A legtöbb embernek viszonylag kevés kapcsolata van, míg néhány személynek vagy oldalnak milliós követőtábora lehet.
- Tudományos együttműködések – A legtöbb kutató kevés társszerzővel publikál, néhány kutató viszont nagyon sok együttműködésben vesz részt.
Miért fontos?
- Robusztusság véletlen hibákkal szemben – Ha véletlenszerűen kiesnek csomópontok, nagy eséllyel kevéssé fontos csomópontok esnek ki, ezért a hálózat sokáig működőképes marad.
- Sérülékenység célzott támadással szemben – Ha a hubokat célozzuk meg, a hálózat gyorsan széteshet. Ez fontos például járványterjedés, kibervédelem vagy infrastruktúra-tervezés szempontjából.
- A gazdag gazdagodik jelenség – Sok skálafüggetlen hálózat úgy alakul ki, hogy az új csomópontok nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak a már népszerű csomópontokhoz. Ezt hívják preferenciális kapcsolódásnak.
Egy mondatban
A „skálafüggetlen” azt jelenti, hogy a hálózatban a kapcsolatok eloszlása hatványfüggvény-szerű, ezért nincs egyetlen tipikus kapcsolatszám: a legtöbb csomópont kevéssé kapcsolt, néhány pedig rendkívül sok kapcsolattal rendelkezik.
Ez a felismerés tette híressé Barabási munkáját, mert megmutatta, hogy nagyon különböző rendszerek – az internettől a sejtek fehérjekapcsolataiig – gyakran hasonló hálózati szerkezetet mutatnak.
