Ma reggelem két hőse Batka Zoltán és Magyar Péter. Természetesen Polgár Juditról van szó.
A Polgár Judit jelölése körüli általános vita, az érvek, az érvelés módja, az egyértelműen és kétértelműen használt szó, főként a zsidóság ügyében: a magyar vitakultúra sűrű és ritka pillanatai egyike. Mindenféle ember megszólalt, utólag nézve a kommentársorozat helyettesítette azt a társadalmi vitát, amit Magyar Péter lelkesültségében elfelejtett szabadjára engedni. Egy sötét szobában felkapcsolták a villanyt, és kiderült, bent vannak zsidók és antiszemiták, és igen sokan olyanok, akik a zsidók társadalmi integrációjának hívei. Nekem úgy tűnt, ők vannak többségben.
De azért feledhetetlenek a kommentek, és ez ügyben Batka Zoltán mai FB posztja nagy magasságokat ért el. Én úgy éreztem, Ady Endre tónusában harcol, vagyis kedves magyar nép, benne a maga pártoskodó és félművelt értelmiséggel, ha szereted a kemény szavakat, olvasd Batkát, ha magadra ismersz, ne Batkát szidd.
Magyar Péter hosszú magyarázata is példáját ritkítja. Hevességét egyébként is mérsékelni kell, de ha már, akkor igen jól magyarázza el a helyzetet, a hibát, menti magát.
Végül is megnyertük a helyzetet, miközben egy nem kikényszerített hibát vétettünk, és elvesztettünk egy igen alkalmasnak tűnő jelöltet. Lokális optimum: senkinek nem jó, de senkinek nem elviselhetetlen.
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. július 21-én.
