Az üzenet, amire az orosz vezető nem számított.

Világlapok elemezték Kaszim-Zsomart Tokajev, Kazahsztán elnöke javaslatának tartalmát: a háború befagyasztását és a tárgyalások „Isztambul 2.0” képlet szerinti újraindítását. Ám a találkozóról készült felvételek szinte annyit mondanak, mint maguk a nyilatkozatok.

Az oroszországi Omszkban tartózkodó elnök, aki közvetlenül Vlagyimir Putyin mellett ült, ismét kijelentette, hogy a háborút meg kell állítani. Hangsúlyozta, hogy nem „polgárháborúról” van szó, beszélt Kazahsztán tiszteletéről az ukrán nép, kultúra és nyelv iránt, és hozzátette, hogy a konfliktus eredete továbbra is nehezen érthető.

Ezután a konfliktus befagyasztását és a tárgyalások újraindítását javasolta: „Mindezt meg kell állítani.”

Tokajev nem emelte fel a hangját, és nem mondott le a diplomáciai formulákról. Ellenkezőleg: üzenetét Putyin „diplomáciai rugalmasságának” méltatásába csomagolta. Éppen ebben rejlik a merészsége.

Az autoriter rendszerek közötti diplomáciában a bírálatot általában nem nyilvánosan, kamerák előtt, az érintett vezető mellett fogalmazzák meg. Tokajev ezt nyugodtan, udvariasan és kellően egyértelműen tette ahhoz, hogy az üzenetet az orosz propaganda ne tudja elrejteni.

A felvételen Putyin reakciója nagyon jól látható.

Eleinte viszonylag nyugodt arckifejezéssel figyeli Tokajevet. Ahogy azonban az elnök egyre határozottabban beszél a háború leállításának szükségességéről, mosolya eltűnik, ajkai összeszorulnak, homloka ráncba szalad, teste pedig kissé előrehajol. Kezei továbbra is a fotel karfáján nyugszanak, tekintete merevvé válik.

A testbeszéd nem bizonyítja teljes bizonyossággal, mire gondolt, de világosan közvetíti egy olyan ember kellemetlen érzését, aki nem számított arra, hogy nyilvánosan ellentmond neki egy olyan állam vezetője, amelyet a Kreml közeli partnerként kezel.

Miért tette ezt Tokajev?

Anton Herascsenko említette a feltételezést, miszerint Tokajev egy Hszi Csin-ping által koordinált üzenetet közvetített. Ez lehetséges, tekintettel Kazahsztán és Kína stratégiai kapcsolatára, de egyelőre nincs rá nyilvános megerősítés.

Létezik azonban egy sokkal kézzelfoghatóbb gazdasági magyarázat. Kazahsztán olajexportjának több mint 80 százaléka a Novorosszijszk közelében található Caspian Pipeline Consortium terminálon keresztül zajlik. A terminál ideiglenes leállása – a Fekete-tengeren közlekedő olajszállító hajók elleni dróntámadások után – Kazahsztán napi kitermelését mintegy 2,16 millió hordóról körülbelül egymillió hordóra csökkentette. Más szóval: Putyin háborúja közvetlenül kezdte érinteni Kazahsztán legfontosabb bevételi forrását.

Tokajev valószínűleg nem hirtelen erkölcsi megvilágosodás nyomán figyelmeztetett. Saját államának érdekeit védi.

De éppen ez a rossz hír Putyin számára: a háború már nemcsak Ukrajnának és a Nyugatnak okoz problémát. Gazdasági fenyegetéssé válik Oroszország partnerei számára, akadályozza az exportot, destabilizálja a Fekete-tenger térségét, és arra kényszeríti a környező államokat, hogy megfizessék a Kreml ambícióinak az árát.

Abban az omszki fotelben Putyin nem csupán Tokajev véleményét hallotta. Egy egész régió figyelmeztetését hallotta, amely egyre inkább úgy tekint Oroszországra, mint amely már nem a stabilitás garanciája, hanem az instabilitás elsődleges forrása.

És az a tény, hogy egy olyan óvatos vezető, mint Tokajev, ezt szemtől szemben merte elmondani neki, jól mutatja, mennyit változott a Kreml körüli tisztelet és félelem egyensúlya.

Videóforrás: Anton Gerascsenko / X. / Tokajev – Putyin

A szerkesztő megjegyzése

Érdekes lenne megtudni, mennyire volt egyeztetett az üzenet. Oroszország, Putyin nem áll jól egyáltalán, belső válság is fenyeget (nem is csak gazdasági, hanem politikai is), a „baráti felszólítások” jól jöhetnek neki…