Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Ljubljanában a magyar polgári titkosszolgálat egykori főnöke volt nagykövetként a főnököm. Ő mondta, hogy ha akarják, még azt is meg tudják, mit írok éppen a Wordben, mielőtt még bárhova feltenném.
Én ezt elhiszem, ő a szakértő, nem én.
De hát akkor ezt a magyar külögyminiszter nem tudja? Nem tudja azt, amit Koncz Zsuzsa évtizedekkel ezelőtt megénekelt: „Vigyázz, ha telefonálsz”? Képes azt hinni, hogy amit mond, ír, cselekszik, azt nem tudja meg az, aki meg akarja tudni? Nincs abban semmi titok, hogy ezt a hivatalsegéd is tudja minden külképviseleten.
Nem újdonság, hogy Minden Idők Legkevésbé Külgyminisztere, Szíjjártó Péter ugatja a diplomáciát. Az sem, hogy nem magyar, hanem orosz tisztviselő, azaz nem a magyar. hanem az orosz érdekeket szolgálja. Ezt tudjuk.
De hogy ennyire ostoba, azt eddig nem. Talán nem. Hogy azt hiszi, ő lehallgathatatlan, megfigyelhetetlen, rá nem vonatkoznak a biztonsági szabályok.
És ez még csak a felszín.
A mély, az bizony a hazaárulás. Tudom, hogy a rendszerváltás óta ezt a szót elkoptatták. De ez tényleg az. Ha a hírt közlő újság elég komoly (és elég komoly) elő fog állni a tárgyi bizonyítékokkal. Ez esetben kiderülhet, hogy a magyar külügyminiszter de iure és de facto is hazaáruló.
Ja, és van egy főnöke is.
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. március 23-án.