I. 1945. augusztus 8-án az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió aláírta a Londoni Megállapodást, amelyhez csatolták a Nürnbergi Törvényszék Chartáját. Ez határozta meg először nemzetközi jogi instrumentumban a három kategóriát:
• crimes against peace, (a béke elleni bűncselekmény)
• war crimes, (háborús bűn)
• crimes against humanity (az emberség/emberiesség elleni bűncselekmény).
1946. december 11-én az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag elismerte a Nürnbergi Charta és az ítélet nemzetközi jogi elveit. Ebből alakultak ki az úgynevezett nürnbergi alapelvek.
„Nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege” – a vádlottat nem lehet olyan cselekményért megbüntetni, amely az elkövetéskor még nem volt bűncselekmény. Nürnberg esetében tehát a vád visszaható hatályú büntetőjog alkalmazásának minősül. Ezt a védelem kifejezetten felvetette a béke elleni bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények kapcsán is. A Törvényszék azonban azt állította, hogy ezeknek a cselekményeknek a tilalma MÁR KORÁBBAN IS RÉSZE VOLT a nemzetközi jog általános elveinek és szokásjogának, Nürnberg pedig ezeket az elveket konkretizálta és alkalmazhatóvá tette. A jogszerűség elvét pedig nem abszolút törvényi tilalomként, hanem AZ IGAZSÁGOSSÁG ÁLTALÁNOS ELVEKÉNT kezelte.
2. A Tisza-kormány most azt mondja, nagyon helyesen: a jogállamiság elveinek és gyakorlatának betartásával kell eljárni az orbáni rendszer bűneinek megalkotói, alkalmazói/végrehajtói/kiszolgálói ellen.
Semmi akadálya azonban annak, hogy ezekre a bűncselekményekre A MÁR MEGLÉVŐ, KORÁBBI ELVEK ALAPJÁN, új jogszabályok megalkotásával új eljárást alkalmazzanak. Ez lehetővé tenné például az azonnali őrizetbe vételt, a vizsgálati fogság időtartamának meghosszabbítását, új, kivételes büntetőeljárás-jog kidolgozását és alkalmazását. Kivételes, mert erre az alkalomra vonatkozna, mint ahogy a nürnbergi eljárás is, amely azóta része lett a nemzetközi jognak, hiszen a háborús és emberiesség elleni bűncselekmény ma már ilyen (lásd délszláv polgárháború, Rwanda).
Olyan jellegű, ezen belül súlyú, bűncselekmények, amelyeket az Orbán-rezsim elkövetett, a magyar történelemben még nem fordultak. ÖNKÉNT, külföldi megszállás vagy befolyás, háborús helyzet vagy megtorlás kivételével, sőt, anélkül, békeidőben még nem követett el ekkora mértékű,
hatalommal való visszaélést,
idegen hatalommal, nevezetesen Oroszországgal történő nyílt és fedett, az ország és szöveteségesei kárárára történő együttműködést,
Magyarország szándékos elszakítását a fejlett, jogállami civilizációtól,
tízezrek halálát okozó üzleti mesterkedést (tehát tömeges halált okozó, aljas indokból, haszonszerzés céljából elkövetett emberölést),
a nemzet bankjának kifosztását,
rablást, sikkasztást, a gazdaság és a gazdasági szerkezet szándékos tönkretételét, beláthatatlan egészségügyi és környezeti károkat okozó környezetszennyezés anyagi támogatását idegen hatalmak javára, és így tovább.
Miután példa nélküli bűncselekményekről van szó, A BÜNTETŐ ELJÁRÁSNAK IS PÉLDA NÉLKÜLINEK KELL LENNIE. Ez egyáltalán nem zárja ki a jogállamiságot. Sőt. helyreállítja azt.
Az erre vonatkozó törvények meghozatala s végrehajtásuk ne várasson magára. Ellenkező esetben a bizonyítékok eltűnnek a tanúkat befolyásolják, így a jogállamiságra hivatkozás üres fecsegés, és kétségessé teheti magát a szándékot is.
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. szeptember 5-én.
