Az új magyar külpolitika egyik fontos próbaköve, úgymond lakmusz-tesztje az orosz agresszióhoz, az orosz vezetéshez és az Ukrajnához fűződő viszony. Ezen a területen máris vannak lényeges és pozitív fejlemények és változások, ezeket elismerés illeti. Ugyanakkor az előző kormány rekordja ezen a téren annyira káros és veszélyes, hogy annak hosszú árnyékától nem könnyű megszabadulni.

Fontos hüvelykujj-szabály, hogy semmi ne emlékeztessen arra, amit ezen a téren az előző kormány művelt. Ügyelni kell arra, hogy a gyanakvást, ami a nemzetközi sajtóban és egyes politikusok, diplomaták részéről még ma is megfogalmazódik, félreérthető magatartással, nyilatkozattal ne tápláljuk.

Magyarország eminens biztonsági érdekei összhangban állnak Európa és azon belül az Európai Unió biztonsági érdekeivel. A különút, amivel az előző kormány kísérletezett, vagy annak bármilyen változata nem javítja a helyzetünket, ahogy az elmúlt évek egyértelműen bizonyították, hanem egyenesen rontja.

Elemi érdekünk a magyar-ukrán kapcsolatok normalizálása, ez egyébként Ukrajna felismert érdeke is, és legfőképpen az ott élő magyarok érdeke. Az előző kormány a szükséges bizalom alapjait rombolta le, amit az új kormány feladata helyreállítani. Az első lépések megtörténtek, várjuk a folytatást.

A magyar-orosz kapcsolatok két szempontból is rendkívül kényesek. Egyfelől az előző kormány elhibázott energiapolitikája miatt a mai napig hazánk nagy mértékben függővé vált Oroszországtól az energiaellátás terén. A szuverenitásról papoló kormány semmit nem tett, pontosabban csak még növelte hazánk kiszolgáltatottságát Oroszországgal szemben ezen a téren.

Bár az új kormány világos elképzelésekkel rendelkezik az energiafüggetlenség eléréséről, annak megteremtése nem képzelhető el máról-holnapra. Az előző kormány mindig olcsó orosz energiáról beszélt, ami soha nem volt igazán olcsó (időnként még a világpiaci árnál is drágább volt), de az igazi árát ennek hosszú éveken keresztül nem is az energia tényleges árában, hanem a függetlenségünk elveszítésében, a mozgásterünk korlátozottságában fizettük meg.

Másfelől Magyarország biztonsági érdeke és a szövetségesi bizalom megteremtése azt igényli, hogy határozottan szakítson elődjének az orosz vezetéshez fűződő szoros kapcsolatával. Az előző kormány azt állítja magáról, hogy semleges volt az orosz-ukrán háborút illetően. Ez is egy nagy hazugság. Nem csupán azért, mert aki az agresszor és a megtámadott háborújában semleges álláspontot képvisel, az valójában az agresszort támogatja, de a magyar kormány ezen messze túlment, folyamatosan az orosz érdekeket szolgálta a szankciók hátráltatásával, felvizezésével, az úgynevezett békepárti, valójában oroszpárt propagandájával, diplomáciájával, Finnország és Svédország NATO csatlakozásának az akadályozásával.

Szijjártó Péter a háború alatt tizenkilenc alkalommal látogatott Oroszországba tudomásunk szerint, bár nekem egy magasrangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy valójában nekik ennél több, nem nyilvános látogatásáról is vannak információik. Árulkodóak azok a telefonbeszélgetések is, amiket Szijjártó Lavrov külügyminiszterrel ill. Orbán Viktor Putyin elnökkel folytatott.

Helyes, hogy az új kormány pragmatikus alapon kívánja folytatni a kapcsolatokat, a kölcsönös előnyök és az egyenrangúság jegyében. Egyelőre tartózkodni célszerű a magasszintű tárgyalásoktól, különösen miniszterelnöki, külügyminiszteri szinten. A legtöbb európai partnerünk sem tart fenn ezen a szinten kapcsolatokat az orosz vezetéssel. Ami az energiakérdéseket illet, ha van ezekben tisztázandó ügy (Szijjártó szinte minden alkalommal arra hivatkozott, hogy az energiáról tárgyalt, de hát ez is hazugság volt, hiszen ebben nem Lavrov az illetékes), akkor szakminiszteri, államtitkári szinten kell ezekről egyeztetni.

A külpolitikában, diplomáciában a látszatoknak, a szimbolikának különösen nagy szerepe van. Ezek materializálódnak, anyagi valósággá válnak, cselekedetértékűnek számítanak. Tehát érdemes nagyon ügyelni arra, hogy a látszatok szintjén mit üzenünk partnereinknek, szövetségeseinknek. Az új kormánynak itthon és Európában egyaránt az egyik legnépszerűbb, legfontosabb, leginkább támogatott üzenete az volt, hogy Magyarország visszatért Európába, a szövetségesei közé. Ezt az üzenetet kell megerősítenie az új kormány Oroszország-politikájának is.

A szerző Facebook-bejegyzése 2026. augusztus 9-én.