Ennek a csúcstalálkozónak Trump elnök volt a főszereplője, a tényleges napirend helyett az ő kijelentései uralták a találkozót. Még el sem indult Ankarába, már az volt a címlapokon, hogy vonakodott odamenni, csak Erdogan miatt vett egyáltalán részt a találkozón. Ez később ő maga is megerősítette. Odafelé menet megismételte, hogy nem mond le Grönland megszerzéséről, ami máris árnyékot vetett a találkozóra. Frederiksen dán miniszterelnök sietett kijelenteni, hogy készek fegyverrel megvédeni Dánia mnden néhgyzetcentiméterét. Trump jelezte, hogy adott esetben minden katonát kivon Európából, sértegette a résztvevőket, a spanyolokat például reménytelen, rossz embereknek nevezte, főleg azért, hogy az iráni kalandhoz nem csatlakoztak, azzal fenyegetőzőtt, hogy Spanyolországgal megszakít minden keresdkedelmi kapcsolatot, mert keveset költenek a védelemre és még a repülőtereiket és légterüket sem bocsátották rendelkezésre az iráni háborúban. Itt jelentette be, nem kevés riadalmat okozva, hogy az iráni fegyverszünetnek vége, ez megmozgatta a világpiacot is. Ekkor mondta azt, hogy a Japán Iszlám Köztársaság 111 rakétával megtámadta az Egyesült Államokat, bár nyilván Iránra gondolt, de azért egy ilyen szintű lapsus sokakat elgondolkodtatott vele kapcsolatban.
Azért volt pozitívum is: miután másfél órás „nagyon jó” telefonbeszélgetést folytatott előzetesen Putyin elnökkel , sokan attól tartottak, hogy megint egy oroszpárti béketervvel fog érkezni a csúcstalálkozóra. Szerencsére nem ez történt, kifejezetten konstruktív beszélgetést folytatott Zelenszkij elnökkel és megígérte, hogy átadják Ukrajnának a Patriot légvédelmi rakéták gyártási licenszét, valamint támogatta, hogy a NATO Ukrajnát „biztonsági hozzájáruló” státusba emelje, amit az ukránok már a NATO előszobájaként értelmeztek.
A legfőbb pozitívuma a csúcstalálkozónak, hogy nem éleződtek tovább a feszültésgek az óceán két partja között, sőt a szűkszavú záróközlemény nagyjából az európai elvárások szerint alakult: megerősítették Ukrajna támogatásának szükségességét, a legveszélyesebb fenyegetésnek továbbra is Oroszországot nevezték. Az európai szövetségesek megértették, hogy nagyobb lépéseket kell tenniük a stratégiai autonómia irányába, de egyelőre még nincs ok a pánikra, korai lenne temetni a transzatlanti együttműködést.

Magyar szempontból pozitívan értékelhetjük a csúcstalálozót. Magyar Péter miniszterelnök ezen a fórumon most debütált, és az első fellépés jól sikerült. A résztvevők pozitív várakozásokkal fogadták őt, beszédében egyértelművé tette Magyarország NATO-elkötelezettségét, Oroszországot brutális agresszornak nevezte, Ukrajna támogatása mellett kiállt. Találkozott röviden Zelenszkij elnökkel és megállapodtak egy közeli kétoldalú találozó megtartásában, aminek a helyszíne még bizonytalan. Egy kézfogás és néhány mondat erejéig Trump elnökkel is beszélt, aki gratulált neki. Magyarország imázsának helyreállítása folyamatosan halad előre és már a pozitív tartományban van (nagyon mélyről, a feltételezett trójai faló pozíciójából kell újjáépíteni ezt a képet).

Nem történt semmi helyrehozhatatlan baj a csúcstalálkozón, sőt vannak apró pozitívumok is, és ez a mai helyzetben már melegen üdvözlendő.

A szerző Facebook-bejegyzése 2026. július 9-én.