A külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a Tisza-kormány legnagyobb kihívásának a gazdaság talpra állítását, az Orbán-kormánytól örökölt csaknem nyolcszázalékos költségvetés hiány csökkentését nevezte meg.
MTI
Ugyanazon a napon hagyta jóvá az Ecofin Tanács a magyar helyreállítási és reziliencia-tervet, fogadták el az Európai Ügyészséghez való magyar csatlakozási kérelmet, és vett részt Magyarország a Nyugat-Balkán Barátai csoport ülésén. Visszatértünk Európába – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter a Corriere della Serának adott interjúban.
Az olasz lap az új Magyarországon érezhető változásokról kérdezte Orbán Anitát. A külügyminiszter úgy vélte, az országban nagy szemléletváltozás zjalik: a hagyományosan pesszimista magyarok egy friss felmérés szerint bizakodók a jövőjüket illetően. Hangsúlyozta: ha meg kell jelölnie egy dátumot, amelyen az mondható, hogy Magyarország visszatért Európába, július 10-ét választja, mivel az Ecofin Tanács azon a napon hagyta jóvá Magyarország helyreállítási és reziliencia-tervét, elfogadták Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez, valamint Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettes meghívására a magyar diplomácia vezetője Rómában részt vett a Nyugat-Balkán Barátai csoport ülésén, amelyhez Magyarországot most hívták meg csatlakozni. – Ez a három esemény együtt számomra azt jelképezi, hogy már visszatértünk Európába – jelentette ki Magyarország miniszterelnök-helyettese.
Jóváhagyták Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez – A testület mostantól állandó jelenléttel fog rendelkezni Magyarországon.
A külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a Tisza-kormány legnagyobb kihívásának a gazdaság talpra állítását, az Orbán-kormánytól örökölt csaknem nyolcszázalékos költségvetés hiány csökkentését nevezte meg. Magyarország – fűzte hozzá – az EU második legszegényebb országa, amelynek gazdasága a Tisza kormányra kerülése előtt sajnálatos módon az EU legkorruptabb gazdasága volt.
Átvilágították az Orbán-kormány költségvetését, a Tisza hatalomra kerülése nélkül 8,3 százalék lenne a nagyrészt rossz politikai döntések okozta hiány
Magyarország már holtversenyben az EU legkorruptabb állama, a korrupció miatt zuhant be a gazdaság – Az Orbán-rezsim nem tud leállni a korrupcióval, ami Magyarországon…
Arra a felvetésre, miszerint emberi jogi szervezetek is aggodalmukat fejezték ki az alkotmány gyors módosításai miatt, amelyek lehetővé tették az államfő leváltását vagy a közmédia működésének felfüggesztését, Orbán Anita kifejtette: – Mi a jogállamiságra épülő társadalmat a jogállamiság eszközeivel hozzuk létre. Jogi eszközökkel alakítjuk át a rendszert.
Már hétfőn elfogadhatják az Alaptörvény-módosítást, Magyar Péter öt napot adott Sulyok Tamásnak – Ha a köztársasági elnök nem hajlandó aláírni az…
Megjegyezte, hogy az előző kormány idején „államfoglalás” történt, bábok kinevezésével számos intézmény élére és olyan szabályok megalkotásával, amelyek rendkívül megnehezítették bármilyen új kormány számára megváltoztatásukat. Példaként a Szuverenitásvédelmi Hivatalt említette, amelyet kifejezetten azért hoztak létre, hogy a civil társadalmat és az újságírókat támadja. Ezt megszüntették – emlékeztetett.
Döntött a parlament, megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal – Lánczi Tamás végkielégítést nem kap, viszont vagyonnyilatkozatot kell tennie.
A Corriere della Sera kérdésére, hogy a Magyar Péter vezette kormány az elődjéhez hasonlóan miért nem támogatja fegyverekkel Ukrajnát, Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a magyar választók arra adtak felhatalmazást, hogy fegyverek helyett a segítség humanitárius támogatással és a szankciók alkalmazásával történjen.
Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásával kapcsolatban kijelentette, hogy a magyar diplomácia a teljesítményen alapuló csatlakozást támogatja összhangban az Európai Unió bővítési módszertanával. – Úgy gondoljuk, hogy minden országnak ugyanazt az utat kell végigjárnia, és ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie. Ez az Európai Unió hitelességének kérdése. Ami a kisebbségeket illeti, sikerült kétoldalú megállapodást kötnünk Kijevvel, amely elengedhetetlen előfeltétele volt kapcsolataink újraindításának – mondta.
Úgy vélte, Oroszországű, földrajzi helyzete, mérete, ereje és történelme miatt mindig is fontos ország volt és marad Európában, ezért a Putyin-rezsimmel „nagyon pragmatikus” kapcsolatra törekednek, szuverén nemzetek közötti viszonyként.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2026. július 11-én.
