Arat a halál a magyar glóbuszon – írtam néhány napja, Gazsi halálán szomorkodva. És tessék. Még TGM halála felett érzett gyászból sem ocsudhattunk fel, máris egy újabb lesújtó hír: Mécs Imre is eltávozott közülünk.
Mécs Imre egy igazi élő legenda volt mostanáig, az 56-os forradalom egyik hőse és halálraítéltje, aki úgy tudta megőrizni hitét, derűjét, emberszeretetét, hogy egy éven át várta a halálsoron az ítéletvégrehajtást.
Mécs Imre az egyik legtisztább, legbecsületesebb és legnaivabb szereplője volt a rendszerváltás utáni politikai életnek – talán éppen a naivitása és becsületessége óvta meg lelkének tisztaságát.
Idejekorán kilépett a nagypolitikából, a 2010. utáni mocsárban már nem vett részt. A közéletnek azonban a legutóbbi időkig aktív résztvevője volt, szinte minden valamirevaló tüntetésen, ellenzéki rendezvényen ott volt. Még akkor is, amikor egészségi állapota miatt láthatóan ez már nem volt könnyű neki.
Hiányozni fogsz nekünk, Imre. Legyen Neked könnyű a föld!
