Kassa bombázása mikor jön? – kérdezte egy kolléga, 1941. június 26-ra utalva, amikor szovjet gépek megtámadták a várost, amire válaszul Horthy-ék hadba léptek Moszkva ellen. Sokan hitték: ez német provokáció volt, hogy a magyarokat beugrassák a háborúba. Történészek szerint azonban tényleg a Szovjetunió bombázott, valószínűleg az eperjesi rádióállomást akarták szétlőni, de pechünkre eltévedtek.
A kolléga iróniája persze Orbánnak szólt, aki ukrán fenyegetést kamuzva katonai őrizetet, és egy területen dróntilalmat rendelt el az energetikai rendszer védelmére.
Ha lengyelek lennénk, a mondott kolléga azt kérdezte volna, mikor jön Gliwice, 1939. szeptember 1-re utalva, amikor is Pesten Az Est nevű, akkor már kormánypártivá nyomorított napilap közölte, hogy a lengyelek az éjjel betörtek Németországba, a hitleri hadsereg ezért kénytelen volt támadni. Az akció egyébként egy sima hamis zászlós művelet volt, lengyel katonaruhás németek lőttek egy német rádióállomást, ez volt az ürügy az invázióra. A műveletnek a „Grószmutti meghalt” nevet adták.
O.V. miközben háborús vészhelyzetet produkál, és provokál, azt állítja, hogy az ukránok „további akciókra készülnek ellenünk”, de egy korábbit sem nevez meg, nem is teheti, tekintve, hogy a darabszám a nullával egyenlő. Bár a rogáni parasztvakítás már ott tart, hogy Kijev a felelős a Barátság olajvezeték szivattyúállomásának megrongálásárt, az első, orosz belövés után a vezeték még működőképes volt. Hacsak úgy nem.
Mindenesetre Zelenszkij közölte, hogy a rendszer kijavítása nem megy gyorsan, amit O.V. politikai döntésnek tart, nem is tudjuk, miért. Miért is makacskodna egy ukrán vezető azok után, hogy Gulyás miniszter árulónak nevezte, Orbán az országát ellenségnek, az ukrán államot meg nem létezőnek? Igazán érthetetlen, hogy ezen felkapta a vizet. De talán nem állunk messze az igazságtól, ha megállapítjuk, hogy az olajvezeték-mizéria két okát valójában Putyin és Orbán képezi, az előbbi sokszoros tömeggyilkosságok révén, a másik meg az áldozattal szembeni szisztematikus gyűlöletkeltés okán, amivel a magyarok nem kis részét tartósan meg is fertőzte.
A vészhelyzet orbáni elrendelése egy ügyvéd szerint olyan hamis közveszéllyel történő fenyegetésnek minősül, amiért három év is adható.
De persze nevezhetjük ezt paródiának is, aminek több poszt is nevezi, azzal a viccel, hogy Orbánt az ukránok megtámadták a Donbaszban, meg, hogy remélhetőleg hadifogságba kerül, de a vicc keserű, sőt tragikus, a komédia tragikomédia, amit Orbán drámának játszik el, és nem először. Volt már egy kis előjáték, akkor TEK-es páncélozott járművekkel „védte” a karácsonyi vásárok biztonságát, de aki akar, emlékezhet 2015 után olyan címlapokra, amelyeken kiskamaszok néztek ránk fegyvert fogva, harcra készen a muszlim migránsokkal szemben. Gyerekek militarizálása addig orosz szokás volt.
O.V. egy hamis zászlós művelet első felvonását bonyolítja éppen. Már megnevezte az ellenséget, már berendezte katonákkal és fegyverekkel a színpadot, már felkeltette a félelmet, és amivel ez jár, a gyűlöletet, és persze a hálát is a hívők szívében, akik könnyes szemmel merednek megmentőjükre.
Mások a színpadot nézik, felmegy-e másodszor is a függöny.
Szénási Sándor jegyzete a február 28-i Hetes stúdióban hangzott el.
