amerikai katonai célpontokat. (Forrás: MTI / AP / Vahid Szalemi)
A magyar külügyminisztérium arra szólít föl minden Izraelben és Iránban tartózkodó magyar állampolgárt, hogy haladéktalanul regisztráljon konzuli védelemre. Orbán Viktornak erről is Ukrajna jutott az eszébe.
Izrael szombat reggel „megelőző csapást” mért Iránra – ezt Jiszráel Kac védelmi miniszter jelentette be, s ezzel egyidejűleg az ország egész területén szükségállapotot hirdettek ki. A kormány azért döntött a rendkívüli állapot bevezetése mellett, mert iráni megtorlásra számítanak drónok és ballisztikus rakéták bevetésével – ez már a CNN közlése.
Az Izrael és Irán közötti összecsapást a 2023. októberi gázai háború óta tartó egyre élesedő feszültség robbantotta ki. Izrael célja az Irán által támogatott „ellenállási tengely” – vagyis a Hamász és a Hezbollah – meggyengítése, valamint az iráni nukleáris program visszaszorítása, amelyet egzisztenciális fenyegetésnek tekint.
Arról már korábban szóltak hírek, hogy Izrael megemelte a készültségi szintjét és katonai lépésekre készül, amit sokan egy esetleges Irán elleni izraeli–amerikai közös támadás előjeleként értékeltek. A Telex rámutat: a források akkor azt közölték, hogy ha lesz támadás, az nagyobb lehet majd, mint a tavaly júniusi, Izrael és Irán közötti 12 napos háború, és több célpontja is lehet, mint a három fő nukleáris létesítmény, amire az USA a 2025-ös támadásában koncentrált.
Az is tény, hogy az Egyesült Államok az elmúlt hetekben sorra vezényelte a repülőgépeket és hadihajókat a térségbe, ahol már 13 amerikai hadihajó van, és jelentések szerint úton van a Földközi-tengerre a világ legnagyobb repülőgép-hordozója, a januárban a venezuelai támadásban részt vevő USS Gerald R. Ford, amit négy romboló és feltehetően egy atom-tengeralattjáró kísér.
Az Egyesült Államok már pénteken arra kérte állampolgárait, hagyják el Izraelt az Irán elleni támadás veszélye miatt. A nem létfontosságú kormányzati dolgozók is távozhattak az országból. Ez a figyelmeztetés azután érkezett, hogy az Egyesült Államok és Irán között Teherán nukleáris programjának jövőjéről folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak.
Több iráni állami kötődésű hírügynökség és online platformot kibertámadások értek az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni katonai csapásai után – állítják teheráni források, hozzátéve: kiterjedt kiberművelet indult a katonai támadással egyidőben. A BBC szerint az állami műsorszolgáltató IRIB News, az IRGC-hez kötődő Tasnim és Fars hírügynökségek, valamint a Mehr és ISNA ügynökségek weboldalai külföldről bizonyosan nem voltak elérhetők.
Trump elnök egy, a Truth Socialre feltöltött nyolcperces videóban bejelentette, hogy az amerikai hadsereg „jelentős harci műveletekbe” kezdett Iránban. „Célunk az amerikai nép védelme azzal, hogy megszüntetjük az iráni rezsim részéről érkező, közvetlen fenyegetéseket, egy kegyetlen csoportét, amely nagyon kemény, szörnyű emberekből áll. Fenyegető tevékenységei közvetlen veszélyt jelentenek az Egyesült Államokra, csapatainkra, tengerentúli bázisainkra és szövetségeseinkre szerte a világon.”
Trump közölte, hogy az amerikai katonai művelet következtében – idézzük – „lehetnek áldozataink”. Az elnök arra kérte az iráni népet, hogy „vegye át az irányítást a kormány felett”, miután a katonai akció befejeződik. „Valószínűleg ez lesz az egyetlen esélyetek nemzedékek óta” – mondta. „Sok éven át kértétek Amerika segítségét, de soha nem kaptátok meg. Egyetlen elnök sem volt hajlandó megtenni azt, amire én ma este hajlandó vagyok. Most van egy elnökötök, aki megadja nektek, amit akartok, úgyhogy lássuk, hogyan reagáltok.”
„Súlyos jogi és alkotmányos aggályokat” vet fel az Irán ellen indított támadás – jelentette ki Mark Warner szenátor. A szenátus hírszerzési bizottságának legmagasabb rangú demokrata tagja kijelentette, hogy az alkotmány egyértelműen fogalmaz: a háborúk kérdése a kongresszus döntési joga, és „egy széles körű katonai akció – különösen az Egyesült Államokat fenyegető azonnali veszély hiányában – súlyos jogi és alkotmányos aggályokat vet fel”.
Donald Trump amerikai elnök áttételesen elismerte az Irán ellen támadásról szóló videójában, hogy ez egy háború, amikor közölte, hogy lehetnek amerikai áldozatok, „amik gyakran előfordulnak háborúban” – hívta fel a figyelmet a New York Times.
Eközben az iráni állami televízió bejelentette, hogy az iráni fegyveres erők megkezdik az Izrael elleni megtorló csapást. Az izraeli hadsereg közölte, hogy észlelte az Iránból Izrael felé indított ballisztikus rakétákat. Észak-Izraelben át, beleértve a part menti Haifát is, megszólaltak a szirénák, figyelmeztetve a lakosságot, hogy vonuljanak a megerősített óvóhelyekre.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is sajtónyilatkozatot tett. Megerősítette, hogy az USA-val közösen indították a támadást. Megköszönte Donald Trumpnak az általa történelminek nevezett szerepvállalását az Izrael és Amerika halálát kívánó iráni rezsim elleni fellépésben.
„Ontotta a vérünket, meggyilkolt sok amerikait, és lemészárolta saját népét. Ezt a gyilkos terrorista rezsimet nem szabad nukleáris fegyverekkel felfegyverezni, amelyekkel az egész emberiségre veszélyt jelenthetne. Közös akciónk megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a bátor iráni nép kezébe vegye sorsát.” Netanjahu az izraelieknek azt mondta, kövessék a katonaság utasításait. „A következő napokban, a »Oroszlán üvöltése« hadművelet során mindannyiunknak kitartásra és erőfeszítésre lesz szüksége” – hangoztatta.
„Az elmúlt órákban Izrael csapásokat mért iráni célpontokra. Az esetleges válaszcsapások és további katonai műveletek előrejelezhetetlensége miatt kérünk mindenkit, hogy a térségbe tervezett utazását halassza el. Arra kérünk minden Izraelben és Iránban tartózkodó magyar állampolgárt, hogy haladéktalanul regisztráljon konzuli védelemre. Akik Izraelben tartózkodnak, az alábbi vészhelyzeti számot hívhatják: +972585003928. Az Iránban tartózkodók pedig a Külügyminisztérium központi call-centerén tudnak segítséget kérni: 003680368036” – írta a Facebokon Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
Egy magas rangú iráni tisztviselő azt mondta a Guardian beszámolója szerint az Al Dzsazírának: „egyértelműen megmondjuk Izraelnek, hogy készüljön arra, ami jön. Válaszunk nyilvános lesz, és nincsenek vörös vonalak… Minden amerikai és izraeli eszköz és érdekeltség a Közel-Keleten legitim célponttá vált.”
Valószínűleg nem a kevegőbe beszélt: Az AFP tudósítói szerint robbanásokat hallottak a bahreini fővárosban, Manamában. Ezután a bahreini belügyminisztérium azt jelezte, hogy aktiválták a légvédelmi szirénákat. Egyben arra szólították föl a lakosságot, hogy vonuljanak a legközelebbi biztonságos helyre. Bahrein Nemzeti Hírközlési Központja szerint az amerikai haditengerészet 5. flottájának szolgáltatóközpontját érte rakétatámadás.
Robbanásokat jelentettek Kuvaitból is, ahol szintén számos amerikai katonai bázis található. Egyes becslések szerint akár 13 500 amerikai katona is állomásozhat az országban. Egy iráni rakéta eltalálta a kuvaiti katonai bázist, ahol olasz csapatok állomásoznak, jelentős károsodást okozva a kifutópályán – jelentették az AFP hírügynökség által közölt források. Más források szerint az egyik lövedék egy NATO-létesítményt talált el az országban, „kiterjedt károkat” okozva a helyszínen. Antonio Tajani olasz külügyminiszter ugyanakkor megerősítette a támadást, s közölte, hogy a bázison körülbelül 300 olasz szolgálati tag tartózkodik. A teljes személyzet biztonságban van, sértetlenül.
Németországot előre értesítette Izrael a csapásokról – ezt közölte egy német kormányzati szóvivő, hozzátéve: Friedrich Merz kancellár figyelemmel követi az eseményeket, és folyamatosan egyeztet európai partnereivel”.
Irán a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője, és Iránnál van egy szoros is (a Hormuzi-szoros – a szerk.), amely ha elzáródik, az akadályozza az olajellátás, ami miatt „fenyeget bennünket most egy jelentős világpiaci áremelkedés” – mondta Orbán Viktor a DPK esztergomi ülésén.
A miniszterelnök Esztergomban, a Digitális Polgári Körök rendezvényén bejelentette: az ülés után a védelmi tanács ülésére igyekszik, amelyet a támadás miatt hívtak össze. A Hvg.hu tudósítása szerint kiemelte: ilyen körülmények között „kétszeres bűn, kétszeres veszély” az, hogy az ukránok „elzárták az olajat”. Az ukránok úgy döntöttek, hogy leválasztják a magyarokat az olcsó orosz olajról – fejtegette, hozzátéve, a földgázzal is így tettek, de az egy alternatív útvonalon meg tudta oldani Magyarország. A Barátság esetében azonban „az ukránok hetek óta hitegettek minket, mostanra kiderült, szó sincs arról, hogy újra akarják indítani” – mondta, helyi forrásokra hivatkozva azt állítva, semmilyen technikai akadálya nincs annak, hogy újrainduljon az olaj. Olajblokád alá vette Zelenszkij Magyarországot, ezt az összes magyar ember ellen csinálta – dörögte Orbán, elismételve: minket nem lehet megzsarolni.
Emmanuel Macron francia elnök szerint az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború kitörése „súlyos következményekkel jár a nemzetközi békére és biztonságra nézve”. Felszólalt a „folyamatban lévő eszkaláció” leállítására, és azt mondta, hogy Iránnak nincs más választása, mint tárgyalni nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjának leállításáról. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök ugyanakkor azt közölte, hogy Spanyolország elutasítja az Egyesült Államok és Izrael által végrehajtott egyoldalú katonai akciót. Hozzátette, hogy a támadás Irán ellen egyértelmű eszkalációt jelent, amely mélyíti a régió instabilitását. „Ugyanígy elutasítjuk az iráni rezsim és a Forradalmi Gárda tetteit. Nem engedhetünk meg újabb elhúzódó és pusztító háborút a Közel-Keleten” – írta.
Egy izraeli tisztviselő szerint Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot és Maszúd Pezseszkján iráni elnököt egyaránt célba vették az amerikai–izraeli csapások. A tisztviselő szerint egyelőre nem tudni, sikeresek voltak-e ezek a támadások. Egy forrás a Reutersnak ugyanakkor azt mondta, Hamenei nem volt Teheránban, biztonságos helyre szállították át. Egy, a rezsimhez közel álló iráni forrás szerint több magas rangú Forradalmi Gárda parancsnokot és politikai tisztviselőt öltek meg a támadás során.
Ugyanakkor az izraeli-amerikai támadás ártatlanokat is ért: legalább negyvenre emelkedett egy iráni leányiskolát ért izraeli-amerikai légicsapás halálos áldozatainak száma – írja az AP az IRNA állami hírügynökség jelentésére hivatkozva. A légicsapás Minab városában történt, ahol az iráni Forradalmi Gárda is támaszpontot üzemeltet, a Hormuzi-szoros partján fekvő tartományban pedig az iráni hadseregnek is több tengeri támaszpontja van. Ahmed Nafíszi, Hormozgán kormányzóhelyettese elmondta, az iskolában a támadás idején százhetven diák volt. Hozzátette, hogy a mentési munkálatok jelenleg is tartanak.
A Reuters forrásai szerint az izraeli támadásokban meghalt Amir Nasirzadeh iráni védelmi miniszter és Mohammed Pakpour, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka. Abasz Aragcsi iráni külügyminiszter az NBC Newsnak nyilatkozva tagadta, hogy meghalt volna a legfelsőbb iráni vezető, Ali Hamenei. „Amennyire tudom”, Hamenei életben van, mondta. Korábban az izraeli 12-es csatorna névtelen forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a reggeli, az iráni vezetés lefejezését célzó csapások kiértékelésekor arra jutottak az izraeli tisztviselők, hogy Hamenei „egyre több jel” alapján nem élte túl a támadást. Aragcsi szerint a támadásban két parancsnok vesztette életét, máskülönben „minden magas rangú vezető életben van […] mindenki a helyén van, kezeljük a helyzetet, minden rendben”.
