Ha hihetünk a Hotnews nevű hírportál forrásainak, akkor csütörtökön a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői, hivatalosan is bejelentik, hogy minisztereik kilépnek a kormányból és nem is térnek vissza mindaddig, amíg Ilie Bolojan be nem nyújtja lemondását. Erről hétfő délután döntött a baloldali párt vezetősége.
Ez a fejlemény már hónapokkal ezelőtt körvonalazódott, amikor Sorin Grindeanu, a PSD elnöke igencsak kemény szavakkal bírálta Bolojan meglehetősen voluntarista és irracionális takarékossági politikáját. Az érintettről ez egyszerűen lepergett, és egy öszvér csökönyösségével folytatta a megszorító intézkedéseinek meghozatalát. Ezzel összhangban a szocdemek hétfői döntése után sietett bejelenteni, hogy nem mond le, noha mandátumának elején hetente belengette a lemondását arra az esetre, ha megszorító intézkedéseit nem fogadná el a koalíció, vagy ha az Alkotmánybíróság elmeszelné a magisztrátusi különnyugdíjak megnyirbálását.
Felvetődik azonban a kérdés: mi fog következni ezután? Megfigyelendő, hogy a PSD számára nem a jelenlegi koalíció politikai irányultsága a gond, hanem a miniszterelnök személye. Sorin Grindeanu több ízben kijelentette, hogy az Európa-párti táborban akarnak maradni, és kizárta egy esetleges koalíció lehetőségét a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR). Ha a PSD kivárásra játszik, és nem nyújt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, akkor kisebbségi kormány alakul, Bolojan pedig pártonkívüli szakembereket kíván beültetni a távozó szociáldemokrata miniszterek székeibe. Ez hosszas válságot indítana el, a kormánynak minden egyes törvénytervezet minden egyes cikkelyéről egyeztetnie kellene az ellenzék valamelyik pártjával, ami lelassíthatná, sőt meg is béníthatná a végrehajtó hatalom munkáját.
Ha a PSD továbbmegy a megkezdett úton, és bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, akkor viszont össze kell fognia az AUR-ral és a többi szélsőséges zsebpárt képviselőivel vagy a független honatyákkal ahhoz, hogy sikerrel buktassa meg a kormányt. Ez a könnyebb feladat, a neheze ezután következne, hiszen akkor kormányt kell alakítania azzal a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel, amelyek alól épp kihúzta a szőnyeget. A szélsőségeseknek pedig ingyen segíteniük kellene a kormánybuktatást, anélkül, hogy esélyük lenne a hatalomba kerülni. Őket ismerve, ez nehezen képzelhető el. Közben az AUR is bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amelynek a támogatását viszont a PSD kizárta, következésképp nincs esély az elfogadására.
A bonyolult válsághelyzetet két módon lehet feloldani. Az egyik az, ha Ilie Bolojan feladná csökönyösségét, végre az ország érdekét a személyes hiúsága elé helyezné és beadná a lemondását. Erre nem sok esélyt látok. A másik lehetőség az előrehozott választások kiírása lenne, ami viszont a jelenlegi alkotmány mellett gyakorlatilag lehetetlen. A képviselőknek alig másfél évvel ezelőtt nehezen megszerzett mandátumaikat kellene kockára tenniük, arról nem is beszélve, hogy a felmérések szerint az új választások a szélsőséges AUR-t hoznák helyzetbe (Putyinnal a hátuk mögött), amit a jelenlegi kormánypártok semmiképp sem akarhatnak.
Ilyen körülmények között a legnagyobb valószínűsége egy elhúzódó politikai válságnak van, amelyiknek a haszonélvezője csak az AUR lehet és talán valamennyire a PSD, amelyik azt mondhatja, hogy nem volt cinkosa az életszínvonal leromlásának, a gazdaság földbeállásának, az elszabaduló inflációnak stb.
Az utolsó, de megkerülhetetlen kérdés a kialakult helyzetben a felelősségé. Bolojan, a PNL és az USR szívesen mutogatnak a PSD-re, mondván, hogy elárulták a közösen elfogadott programjukat. Én viszont azt gondolom, hogy a PSD az egyetlen párt, amelyik meghallotta a vállalkozók, gazdasági szakemberek, alacsony fizetésű melósok, köztisztviselők hangját, akik már roskadoznak a Bolojan-adók és járulék-megvonások alatt. Elég egy pillantást vetni az Országos Statisztikai Intézet adataira, hogy lássuk, a tavalyi év elején még ígéretes gazdasági fejlődés megtorpant, a beruházások leállítása, a fogyasztás visszaesése kilátástalanná tette a vállalatok jó részének helyzetét. A stratégiai állami cégek (Romgaz, Hidroelectrica, Nuclearelectrica, Konstancai Kikötő stb.) magánosításának terve pedig komoly nemzetbiztonsági kockázatokat rejt magában. Mindezekért a felelősséget Ilie Bolojannak és az őt támogató pártoknak (beleértve az RMDSZ-t) kell viselniük a felelősséget.
