Gratulálunk a civil társadalomnak, az újságíróknak, a politikusoknak, a diplomatáknak, az ügyvédeknek és mindazoknak, akik az akarat széles körű összefogásával közösen védték meg Verespatakot (Roșia Montană). Az MI segítségével érdemes felidézni a mi hozzájárulásunkat is.

A Pro Európa Liga már 2002 óta korai és aktív civil partnerként vett részt a „Mentsük meg Verespatakot” koalícióban, intézményi támogatást, európai szintű érdekérvényesítést és nyilvános mozgósítást nyújtva. A marosvásárhelyi székhelyű szervezet kamatoztatta az örökségvédelmi kampányokban – például a SOS Segesvár akcióban – szerzett korábbi tapasztalatait.
A részvétel fő irányai:
- Érdekérvényesítés és civil mozgósítás. A szervezet határozottan állást foglalt a nyilvánosság előtt a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) projektjének azonnali felfüggesztése mellett, rámutatva a környezetet és a régészeti lelőhelyet fenyegető súlyos kockázatokra. Tagjai tiltakozásokat és civil akciókat kezdeményeztek, illetve vettek részt azokon a civil szervezetek koalíciójának támogatására.
- Az ügy nemzetközivé tétele. Európai hálózatán és kapcsolatain keresztül a Liga hozzájárult az Európai Parlament szakértőinek bevonásához, valamint a nemzetközi környezetvédő csoportok szolidaritásának megnyeréséhez.
- Politikai és választási nyomásgyakorlás. A megszervezett nyilvános vitákon és fórumokon – beleértve a 2004-es választási évet is – a Liga képviselői egyértelmű üzenetet küldtek a politikai pártoknak, figyelmeztetve őket, hogy a bányaprojekt és a Gabriel Resources vállalat támogatása a civil társadalom választói támogatásának elvesztéséhez vezet.
- Jogi lépések támogatása. A Pro Európa Liga támogatta a kezdeményező Alburnus Maior Egyesület jogi lépéseit, többek között a jogellenesen kiadott régészeti mentesítési igazolások érvénytelenítéséről szóló közlemények népszerűsítésével és médiában való megjelenítésével.
Kontextus és vezetés
A részvételt a Pro Európa Liga Pluralizmus Programjának keretében a civil társadalom olyan meghatározó személyiségei koordinálták, mint Smaranda Enache, Kacsó Judit, Haller István és Szokoly Elek. A civil társadalom ezen korai erőfeszítései alapozták meg azt a mozgalmat, amely később a bányaprojekt elutasításához, a kultúrtáj UNESCO-világörökségi listára való felvételéhez, valamint ahhoz vezetett, hogy Románia jogerősen megnyerte a Gabriel Resources elleni nemzetközi pert.

A kampány kronológiája
A „Mentsük meg Verespatakot” kampány több mint két évtizeden át zajlott, és a térség UNESCO-világörökségi helyszínné nyilvánításával, valamint a nemzetközi per Románia általi jogerős megnyerésével tetőzött. A mozgalom a helyi tulajdonosok ellenállásából az 1989 utáni Románia legnagyobb civil tiltakozási hullámává nőtte ki magát.
Kezdetek és civil mozgósítás (1999 – 2012)
- 1999 – 2000: Az ellenállás születése. A Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) megszerzi a kitermelési engedélyt, helyiek egy csoportja pedig megalapítja az Alburnus Maior egyesületet tulajdonuk védelme érdekében.
- 2002 – 2004: Országos koalíció és nemzetközivé válás. Környezetvédelmi és emberi jogi civil szervezetek – köztük a Pro Európa Liga – csatlakoznak az ügyhöz. Megkezdődnek az első jelentős nyilvános viták, bírósági perek, valamint megrendezik a FânFest fesztivál első kiadásait.
- 2007: A környezetvédelmi eljárás leállítása. A Környezetvédelmi Minisztérium felfüggeszti a környezeti hatástanulmány elbírálását, ideiglenesen megállítva a projekt előrehaladását.
- 2011 – 2012: Politikai és jogi viták. A Kulturális Minisztérium új régészeti mentesítési igazolást ad ki a Cârnic-hegyre. Ezt később a civil társadalom kérésére a bíróság érvényteleníti.
A tiltakozások tetőpontja és a projekt elutasítása (2013 – 2014)
- 2013. augusztus – szeptember: A „román ősz”. A kormány elfogad egy különleges törvénytervezetet, amely közhasznúnak és kiemelt nemzeti érdekűnek nyilvánítja a kitermelést. A döntés tömeges tiltakozásokat vált ki Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, valamint az ország és a diaszpóra tucatnyi más városában.
- 2013. november – december: Elutasítás a parlamentben. Az utca nyomására a parlamenti különbizottság, majd később a parlament plénuma is elutasítja az RMGC-ről szóló törvénytervezetet.
- 2014. július: A városrendezési bizonylat érvénytelenítése. A Kolozsvári Ítélőtábla jogerősen érvényteleníti a bányaprojekt övezeti rendezési tervét (PUZ), gyakorlatilag lehetetlenné tétve annak megvalósítását.
UNESCO-világörökség és jogi győzelem (2015 – 2024)

- 2015: Nemzetközi választottbírósági eljárás megindítása. A Gabriel Resources vállalat beperli a román államot a Világbank választottbíróságán (ICSID), több milliárd dolláros kártérítést követelve.
- 2016: Történelmi műemlékké nyilvánítás. A Kulturális Minisztérium Verespatak teljes települését „A” kategóriájú történelmi műemlékké nyilvánítja, megtiltva a külszíni bányászatot.
- 2021. július: Felvétel az UNESCO-listára. A Verespataki Bányászati Kultúrtáj hivatalosan felkerül az UNESCO Világörökségi Listájára és a Veszélyeztetett Világörökségi Helyszínek Listájára.
- 2024. március: Jogerős győzelem az ICSID előtt. A washingtoni választottbíróság elutasítja a Gabriel Resources pénzügyi követeléseit. Románia megnyeri a pert: nem kell kártérítést fizetnie.

Verespatak a 19–20. század fordulóján – ekkor 190 bányabirtok területén folyt termelés