– Becsaptam egy ajtót. Azt mondtam neki, hogy nyitva van.
– Ma reggel arra ébredtem, hogy már nem alszom.
– Neked, mint kívülállónak, mi a véleményed az intelligenciáról?
– Az embernek három korszaka van: ifjúság, felnőttkor és a”remekül nézel ki”.
– Hatalmas kagylógyűjteményem van, amit csak úgy elszórva tartok a világ tengerpartjain. Talán már láttad.
– A kenderkötéllel való akasztás függőséget okoz.
– A cukrász a selejtet habbal takarja be, a kőműves habarccsal, az orvos meg földdel.
– Isten jól sikerült alkotása vagyok, elvégre rögtön bőrkötésben adott ki…
– Magyarországon azért ilyen lassú a vasúti közlekedés, mert meg kell őriznünk a nagy ország látszatát!
– Ha három madár lennék, látnám magam felülről, amint magam után repülök.
– A második házasság az optimizmus győzelme a tapasztalat felett!
– A kisbaba olyan, mint a Nescafé. Könnyű megcsinálni és egész éjjel ébren tart!
– Stressz az, amikor üvöltve ébredsz fel, aztán rájössz, hogy nem is aludtál.
– A gazdaság a szakadék szélén áll, de jövőre egy nagy lépést teszünk előre.
– Fiatalok! Tiétek a jövő! Régebben úgy volt, hogy a miénk lesz.
– Az öregségnek két fő tünete van : az egyik a memóriazavar, a másikat elfelejtettem.
– Az élet olyan tragikus, az egyik nap még itt van az ember, a másik nap meg szintén.
Forrás: Újnépszabadság
A szerkesztő megjegyzése
Kissé kiegészítenénk az összeállítást a legnagyobb magyar humoristák egyikének mondásaiból. A Wikipédia előadóművésznek és humoralistának nevezi:
Sándor György, Streit (Budapest, 1938. április 4. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”.
Budapesti zsidó családban született 1938-ban. Szülei 1935-től igazolt kommunisták voltak. Édesapja, akit négyévesen, 1942-ben látott utoljára, Voronyezsnél munkaszolgálatos katonaként halt meg. Édesanyjának sikerült megszöknie a deportálásra elindított menetből, így megmenekült a haláltól. (…)
Első önálló előadóestje 1965-ben volt az Egyetemi Színpadon Emlékszem még nagyanyámra címmel. Hamarosan felléphetett a Vidám Színpadon és a Mikroszkóp Színpadon. Sikeresen alakította a televíziós kabaré kifejezésrendszerét. Publikált többek között az Új Magyarország és a Magyar Nemzet napilapokban, és a Hócipőben. Nagy Bandó Andrással nyolc estén át beszélgetett a Pécsi Harmadik Színházban. A beszélgetések szerkesztett változata kötetben is megjelent. 2005-től a Budapesti Kamaraszínház adott otthont előadóestjeinek.
1978-ban fia hittanárának, dr. Jelenits Istvánnak hatására katolizált. („…amióta katolizáltam, azóta vagyok öntudatos zsidó.”) Fontos feladatának tartja a keresztények és a zsidók közötti kölcsönös megértés és elfogadás elősegítését.
Sándor György csaknem ötvenéves pályafutása alatt munkásságát a legnagyobb díjakkal ismerték el – többek közt Jászai Mari-díj (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti-, majd középkeresztje (1994, 2009), Karinthy-gyűrű (2003), Kossuth-díj (2011). Legfontosabb küldetésének érzi, hogy műsoraival visszaadja azt a sok szeretet, amit nap mint nap kap az emberektől.