VÉLEM ÉN

Mire eljött az 1984-es választások ideje, meglepő módon, pillanatok alatt megalakult a Forza Italia, a Hajrá Olaszország elnevezésű populista jobboldali blokk, amelyet olyan ember irányított, akit később ugyancsak korrupciós vádak miatt fogtak perbe.

A németeknek tehát elegük van abból, hogy a felzárkóztatási pénzeket ellopja a magyar kormány. Feltételezhetjük, ha a kutatást Hollandiában készítették volna, még lesújtóbb lenne az eredmény.

Megy az üzenet a nyomdának, hogy készülhet a címlap. Most már indulhatunk Berdával Ilkovicshoz. Távozása előtt Attila kuncogva megmutatja a kalapban maradt cédulákat: valamennyire a »Szép Szó«-t írta.”

Nevezhetnénk előre megfontolt szándékkal, nagy értékre elkövetett hazaárulásnak is – de akkor mit mondjunk az M1, a Kossuth és társai sajátos, orosz érdekből a tudatos hírhamisítás határait bármikor készséggel átlépő szerkesztéspolitikájára?

A miniszterelnök hangsúlyozni akarja különállását, és a jelenlegi, nagyon nehéz gazdasági helyzetben inkább az országgal vetet föl hitelt – annak ellenére, hogy a magasabb kamat miatt borítékolhatóan sokkal többe fog kerülni a magyaroknak.

Orbán nemcsak a forint értékét pazarolta el, hanem az ország becsületét is, ami visszahull mindenkire: hiszen a választáskor nem mondtuk ki hangosan és egyértelműen, hogy az Orbán-rezsimből már elegünk van.

Teljes odaadással készítik elő a második Trianont, a legsúlyosabbat, amely semmilyen körülmények között többé már nem pótolható országvesztéshez vezet, azzal, hogy az általuk okozott romhalmazokról menekülni kényszerülnek a gyermekeink...

„Lengyel Ferenc, hentes és csemegekereskedő. 1897-ben Lippán született, idegenben, magára utalva nevelkedett, szereti a sportot, felesége, szül. Nagy Vilma a jótékonyság terén buzgólkodik.“ Ez ellen ki szólhat?

De, sajna, nem mindenki akart hanglemez-tulajdonos lenni, avagy nem mindenkinek tellett magánlemeztárra. Volt, aki beérte annyival, hogy lemezzene-bérlő lehessen. Számukra találta fel Wurlitzer a róla elnevezett expressz-automatát.

Az irodalomnak abban az életében, melyben én is élek, sokkal nagyobb gondban főnek a fejek, mint hogy irodalmi szakaszok pillanatnyi értékrendjeire, szakmai ranglistákra ügyelni kedvünk volna. Megtanulták ugyanis, hogy fölösleges erőszakkal beavatkozniuk...