VÉLEM ÉN

Egyetlen mondatból, lám, kinőhet egy sok évtizedes önkényuralom. Így állunk Orbán korai jóslata nyomán. Nincs más dolgunk, mint a diktatúra leváltása, a gyűlölet felszámolása, vagyis: hogy nőjön ismét fű, a demokrácia füve, amire nyugodtan ráléphetünk.

A megszűnt birodalommal kapcsolatos, kissé késeinek tűnő utófájások között azonban a kiszivárgott orosz dokumentum nem említi a katonai akció eshetőségét a Baltikummal szemben. Ami szép tőle. A sok mámoros mondat között az az egyetlen józan, amit a szövegbe bele sem írtak.

Bűnös vagyok szentatyám a harag szabadjára engedéséért. Felkorbácsoltam a nacionalista és idegengyűlölő indulatokat csak azért, hogy én és pártom a „nemzet megmentője” szerepében tetszeleghessen.

Nos hát, katolizált. Hogy milyen hitbéli megfontolások vezették, nem tudom, elképzelem, hogy ránézett barátja/patrónusa, a capo di tutti capi kezében levő kenyérre, és a homlokára csapott: “Ó, én tinó! Hát hogyan is hihettem eddig a consubstantiatioban...

Gyűlölték, kiátkozták, keresztényietlen demens gazembernek bélyegezték – ó, nem keresztény ország ez, a legkevésbé a jobboldala az. Ott nem terem babér annak, aki ellentmond a mi nemzetvezetőnknek. Van saját pápánk, mi hunglikánok vagyunk.

Mi, miniszterelnökök, nem vagyunk szakmunkások. Csak remélni merem, hogy Ferenc pápa előtt nem játssza el a papot. De az biztos, hogy minden problémának újra és újra nekimegy, ha pedig nincs probléma, csinál egyet, csak azért, hogy megoldja.

Ahogy a grafikont nézem, egy hét van még. Nem tudom elképzelni a Transtelexet Vig Emese, Tőkés Hunor, Gál László, Tóth Helga és a többi derék fiatal nélkül, és nem tudom elképzelni erdélyi magyar sajtónkat a Transtelex nélkül.

Mint derült égből a villámcsapás, érkezett a hír, hogy Novák Katalin menesztette a Honvéd Vezérkar főnökét. Vékonyka mellékszál, hogy hajlamosak vagyunk feledni, már, ha tudjuk, hogy a köztársasági elnök nem csupán a nemzet egységét fejezi ki, egyben a hadsereg főparancsnoka is.

Novák Katalin tette gyalázat és ócska taktikázás, amelyről mindenki számára üvölt – még ha a B-közép tábor tagjai ezt a titkot magukkal viszik is a sírjukba –, hogy kegyelmi ügyekben is kizárólag a saját térfelének politikai érdekei és preferenciái szerint jár el.

Politikai eseménnyé akarják zülleszteni az apostoli látogatást, megmutatni a Vatikánnak és a világnak, mi mennyire keresztény nemzet vagyunk. És mindeközben kirekesztenek másokat, mert a pápa csakis – ahogy hirdetik – „hozzájuk” jön, és nem másokhoz.