VÉLEM ÉN

A kormánynak (Orbánnak) vannak hivatásos hülyéi. Gondoljunk csak Kósa Lajosra vagy a dagadt Németh Szilárdra. Időnként csatlakoznak hozzájuk mások is páran, mint mondjuk most éppen a múzeumi- és slágerkörökben felettébb jártas Demeter Szilárd...

A magyar nép – tudományosabban: a lakosság – számára a természetes létállapot az autokráciában létezés. Ahogyan az ismert Facebook-aforizma mondja: mi nem haldoklunk – mi így élünk. Vegyük csak a francia forradalom óta eltelt időt...

Nem tudhatta szegény, hogy nem azt parodizáljuk, akit megvetünk és utálunk, hanem akit tisztelünk, sőt megkockáztatom, akit szeretünk. Ettől nem kell megsértődni, hiszen ez sokkal inkább ok lehet a büszkeségre.

Állítólag itt is kösztársaság van, de mék senki se látta. Asz uralkodo nagy kopé, gondoltam, bevesszük legközelebb akciójóba, de Buzkó Mócsing azt monta, ne, mert még ellopná tőlünk zsákmányt, pedik bisztosan megígérné, hoty nem.

A békepártiság álságos retorika akkor, amikor egy megtámadott ország szuverenitásáról, tágabb értelemben a nemzetközi jog súlyos megsértéséről van szó. A hezitálásnak, késlekedésnek pedig ára van, amikor mindkét birodalom feltétlen lojalitást vár el.

A diktatúrák módszeréről van szó, ahol a politikai hatalom nem az észszerű, racionális, megvitatott és végiggondolt megoldásokban érdekelt, hanem kizárólag a saját politikai, gazdasági és személyes előnyeinek brutális és irra­cionális érvényesítésében.

Egyébként halkan mondom: az ilyen békefenntartó missziókat nem lehet egyoldalúan megszervezni és végrehajtani. Csak akkor lehet ilyet működtetni ha Ukrajna ÉS Oroszország IS egyszerre akarja.

A demokrácia és a liberalizmus fideszes átkeresztelése totalitárius diktatúrává, fideszmagyarul vagy orwellfideszül azt jelenti, hogy a nyelv nem más, mint a hatalom szolgálatában önmaga és a normalitás felszámolása, illetve a szavak jelentésének önnön ellentétébe fordítása a hatalom öröklétig akart megtartásának az eszköze.

Jön a bácsi az autóval, fizet sok pénzt a szülőknek, és viszi a nyolc-tíz éveseket. Az a film visszhang nélkül tűnt el a semmiben, pedig filmként sem volt rossz, a feltárt valóság pedig az égre kiált.

Nagyon könnyedén ment ezek után minden. Erőlködés nélkül, szinte ömlöttek, hömpölyögtek a jobbnál jobb mondatok, gondolatok. Biharinak szinte kérdezni sem kellett, alanyai anélkül is őszintén beszéltek a barcsi vécéről, a beruházás fontosságáról...