VÉLEM ÉN

Manapság a Székelyföldön a legnagyobb tőketartalékaik alighanem a közbirtokosságoknak vannak. Akik félnek, tartozkodnak, akik nem akarják ezt a pénzt forgatni. Pedig valamilyen módon be kell lépni a piacgazdaságba, a vállalkozásokba és a pénzpiacokra.

Lakner Zoltán politikai világcsodának minősítette azt, ami Magyarországon történik. Jó ideje húsz százalék felett jár az infláció – és tegyük hozzá: egymást érik a botrányosabbnál botrányosabb kormányzati ügyek –, a Fidesz népszerűsége mégse zuhant be...

„Mindenhol elmondom, bejárom a megyét, az országot, műsorötleteim is vannak, amivel célom, hogy személyessé tegyük a szocialista pártot. Olyan a médiahelyzet most, hogy a politikusok arra tudnak csak reagálni, amit megkérdeznek tőlük."

Magyarország a putyini érdekek kijárója és gazdasági strómanja lett, cserébe a ner olcsón kapta a gázt, amit aztán drágábban értékesítettek a rezsicsökkentés kamuja alatt a lakosságnak és kereskedtek vele Európában, amiből óriási bevételre tettek szert...

Ott fogunk szorongani a fővárosi hidakon mellvédjénél, akciós vonatok indulnak a görögtüzekre kíváncsi vidékiekkel, s attól sem kell majd félni, hogy a meteorológusok elijesztik a rendezőket.

Jézus bement a templomba, és kiűzte onnan, akik a templomban adtak-vettek. A pénzváltók asztalait és a galambárusok padjait felforgatta. „Meg van írva – mondta –, hogy az én házamat az imádság házának fogják nevezni, ti pedig rablók barlangjává teszitek.” (Máté)

Gerjeszti a rémhíreket, melyektől rettegnünk kellene. Holott csak az ő gatyája van tele attól való félelmében, hogy egyszer véget érhet a majomkodása. King-kongatja a vészharangot: „Olyan idők jönnek, mikor a gyenge népek elvesznek, az erősek megmaradnak.”

Beálltunk a szultán s*ggébe. A gépeket valószínűleg megkapta, cserébe valamit barnult a renoméja, kibírja. A nagyobb baj, hogy a barnulásból fröccsent ránk is, az alkuból nekünk semmi nem jut.

Ne legyenek kételyeink, mindez a jelenlegi kormány mérgező propaganda-kampányának eredménye: a megvadított, Orbán-imádó székely atyafiaknak fogalmuk sincs arról, hogy a székely zászló évek óta ott van a Főpolgármesteri Hivatal bejáratánál...

Kofatempó, ugyan, a piac komolyabb térré vált, mint a Parlament és a kormány. Mindez azonban hiteles látlelet a magyar szuverenitásról, az amnézia ilyetén csúcsteljesítménye. Egy biztos: Gripent egyelőre nem veszünk.