VÉLEM ÉN

A világot Donald Trump hivatott megmenteni, akinek az újraválasztása többet jelentene az azonnali békénél, azt eredményezné ugyanis, hogy nem is volt háború ukrán földön. Talán máshol sem, sőt, a dinoszauruszok sem haltak ki.

A bevett egyházak a hatalom mellé rendelt hadtestekként működnek: a hatalom legfelsőbb köreitől elvárt politikai szolgáltatásaikat vagy épp gyáva és gyomorforgató hallgatásaikat, korrumpálódásukat elrabolt közpénzekkel hálálja meg a földi királyság.

Az ellenzékét amatőrnek mondta, amíg önmagát és kormányzását „királynak” gondolja. Az amatőrt a dilettánstól az különbözteti meg, hogy az amatőr még tanulhat. Amíg nem szorítja ki belőlünk a szuszt teljesen, miközben óvja szendergésünket, még van remény.

A külföldet néhány hasonlóan elmebeteg vagy nagyon is ép, ámde véres kezű, jószerivel büntetett előéletű kalandor, harmadosztályú ócska, repedtsarkú gazfickó jelenti, akikkel tűzijátékot lehet nézni (miért jut eszembe erről Nero, a véres költő?)

Természetesen majd csodák is várhatók, amelynek során a szent tengernagy valószínűleg felszínre hozza az elsüllyedt Moszkvát és befoltozza a Rosztov-na-Donu tengeralattjárón tátongó réseket.

Nem vitatható persze Orbán tehetsége abban, hogy atomjaira bontotta a nemzetet. Senki senkivel nem hajlandó szövetkezni azért, hogy már inkább bárki, csak ő ne. A nyíltan neonácik ebből profitálnak – végülis ez mindig egy ilyen ország volt.

De talán mégse szentségtörés, ha a legjobb magyar férfi maratonista egyéni csúcsát (2:15.32) a vadonatúj női világcsúcshoz, 2:11.52-höz mérem. Hozzá képest a szekszárdi napilap címében olvasható „óriási” jelző országos csúcs a sportsajtóban.

De azért van verseny a mélyben, a Megafonnál is, mert sok ilyen bokazokni próbál így megélni, ott van például az a kívül-belül simafejű, az olyan tökéletesen sötét, hogy nemcsak elveszi a reflektorfényt, de kioltja. Szóval cifrázni kéne...

– A tacsit bevetik majd a kampányban? – Be. Vele még erősebb lesz a vejem. – Nem a lánya? – Ő is. Az egész család. Mi nagyon erősek vagyunk. És hogy ne legyenek kétségei, a férjem és a testvérem is örömmel ad magának interjút.

A szerző, ismétlem, abban a lapban írja ezeket a sorokat, amely a hatalom számára kellemetlen, kínos ügyeket elhallgatja, nyilvánvalóan felsőbb utasításra. Pontosan úgy, ahogy ez hajdanán, az egypártrendszer idején történt.