VÉLEM ÉN

Puzo viszolygott az erőszaktól. Békésen, derűsen falta a jó tésztaételeket meg a jó könyveket. Játékszenvedélye nem csitult, a busás jogdíjak elúsztak ruletten, kártyán, lóversenyen. Nem szégyellte: „A szerencsejáték nem olyan pusztító, mint a háború."

Az amerikai elnökválasztás mellett ez volt a legfontosabb külföldi voksolás az utóbbi években Orbán Viktorék szempontjából. A várható varsói kormányváltással Magyarország elveszíti utolsó EU-ellenes populista szövetségesét.

2023. október 7-én a rejtőzködő antiszemitizmus új muníciót kapott, hiába int a történelem: ahol az antiszemitizmus virágzik, ott mindenféle másság elleni gyűlölet virágzik, csak konstelláció kérdése, hogy épp kire aggatják a sárga csillagot.

– Atyaég. Rosszabbak, mint a barbárok. Akkor nincs semmi közös téma? – Hát, talán… a két nép nagy, közös demokratikus hagyományai… – Az jó. Nagyon szeretek a demokratikus hagyományokról beszélni. Attól mindig röhögnöm kell.

Lengyelország bevallottan az a bástya maradt, amelyre a Fidesz uniós (kül)politikáját építette. Magyarország viharos külkapcsolatait elnézve – mintha nem lenne holnap – erre a váratlan esetre valószínűleg nem készült B-terv. 

Ezt a vértől tocsogó kezet megfogni? Ilyen büszke lelkesült arccal? Az Oroszországba janicsárnak elrabolt sokezer ukrán kisgyerek esete után? A hetente ablakokon kizuhanó belső ellenségek ocsmány leszámolásai után?

Az orosz elnök elfelejtette, hogy a II. világháborúban a Szovjetunió csak úgy tudott győzni, hogy angol és amerikai haditechnikát és felszerelések hatalmas arzenálját kapta meg, önerőből a „nagy medve” elvérzett volna.

Mohammed Deif ellen a Moszad hétszer kísérelt meg merényletet, mind a hétszer sikertelenül. A merényletekben Deif elveszítette három végtagját (egy kar, két láb) és egy szemét. A Hamaszban nyilván óvták, ahogy csak tudták.

Kétségtelen, hogy hazánk az elmúlt két évtizedben jelentős ütemben zárkózott fel az EU fejlettségi átlagához, ahogyan az is kétségtelen: Románia ezt még nagyobb ütemben tette. Nem egyszerűen beért bennünket, hanem szaknyelven fogalmazva...

A távolmaradás tény, így akarta Orbán Viktor elejét venni egy esetleges, az ukrajnai orosz inváziót elítélő közös nyilatkozatnak. Az utólagos szerecsenmosdatást el lehetett volna kerülni egy államelnöki vagy külügyminisztériumi nyilatkozattal...