VÉLEM ÉN

Nem én jutottam arra a következtetésre, hogy a DK „ezzel a lépésével akar előnyt szerezni a Momentummal szemben”, hanem az általam idézett propagandista szennylap, a Magyar Nemzet. Nagy különbség.

Amióta csak rátaláltak az ütemes zajkeltés ősi varázsára, megmaradtak örömzenésznek. Négy évtizede kényesen távol tartják magukat a show-biznisztől. A maguk kedvére, önfeledten próbálgatják saját készítésű hangszereiket, furcsa ritmusképleteiket.

Mint valami leánygimnáziumban: országvezető politikusok és politikus asszonyok fénylő homlokkal mondják bele a kamerába, és a lényükből fakadó derűvel, hogy igen, kérem, megfenyegettek, hogy fel fognak gyújtani, hogy kibeleznek, hogy kanál vízbe fojtanak...

Ungár felhasználásában semmi meglepő nincs, az ellenzéki sajtóval kapcsolatban azonban súlyos kérdések merülnek fel, hogy a szakíróikon vagy más behatolás útján hogyan váltak egy fideszes játszma eszközeivé. Ez nagyon könnyen előfordulhat...

Nem léphet fel Somogyi András humorista Kiskőrösön, a Petőfi Sándor Művelődési Központban. Ilyesmi, hogy a központi hatalommal kritikus előadó nem szerepelhet itt meg ott, meglehetősen gyakori úgynevezett polgári demokráciánkban.

Begurul a meghódolt Brüsszelbe, rácsap a reszkető brüsszeli nagyurak asztalára, aztán hazagurul. Jól van ez így. Nem lehet kétségünk afelől, hogy a SZUVHIV elnöke ennek a guruló szuverenitásnak körömszakadtáig elszánt védelmezője lesz.

Ha ennyi kétharmad után még mindig a harmadik magyar köztársaság végóráinak gyászos közállapotához méri teljesítményét a komplett NER, akkor az valójában nem büszke önigazolás, hanem szánalmas önleplezés.

Borzasztó abszurd módon csúszott itt össze a nemzeti együttműködés rendszerének két slágertémája, és ennek a hatalomnak sokkal fontosabb, mint bármi más, hogy ezt a nehezen kommunikálható állapotot lehetőleg azonnal felszámolja.

A PSD húzná az időt amíg lehet, leginkább az európai parlamenti választásokig. Akkor derül majd ki, mekkora a pártok reális, nem közvéleménykutatások által közzétett támogatottsága, ami meghatározza a további tárgyalások menetét.

Ez a délceg férfi Gyulai Ferencz fényképén minden bizonnyal egy székely úriember lehetett (van ilyen fogalom? MB-vel beszéltünk egyszer erről), láthatóan elszakadt-elszakított fénykép volt, amiről az jut eszembe, amit anyám írt egy fél-kép...