VÉLEM ÉN

Már-már polgárháború réme fenyegeti Lengyelországot, s bekövetkezik az, amit már korábban sejtettünk: az utcán kezdett politizálni a PiS, melynek álszentsége elképesztő méreteket ölt: a demokrácia iránt aggódik, miközben azt saját maga építette le.

Komolyra fordítva, immáron többedik, még komolynál is komolyabb elemzői vélekedés szól arról, hogy a kiváló magyar miniszterelnök azért rúg bele rendre a szomszédságban az orosz monstrummal élethalálharcát vívó Ukrajnába, mivel „trendszetter” akar lenni.

A cikkek többsége Lenin elhunytának körülményeit és okait fejtegeti, korábban is ismert tények-történések alapján. Valamivel teljesebb igazságra talán ezután lehet számítani: a boncolási jegyzőkönyvre kirótt száz éves tiltás most jár le...

Hivatalos keresztneveim arra figyelmeztetnek, hogy igyekeznem kell úgy élni és cselekedni, hogy soha senki ne kerüljön olyan helyzetbe, mint amilyenben szüleink voltak keresztneveink anyakönyveztetésének idején.

Zavaros közelmúltra bukkanunk, ahol a jók egyben rosszak is, az agresszorok maguk is áldozatok, és a sorsok különös módon összefonódnak, körkörösen egymás farkába harapnak, mint Karinthy két macskája, aki álmában volt, s akik kergetik egymást.

Szijjártó kínai orrporszívói egyes-egyedül azért értek annyit, amennyibe kerültek, mert valaki a hatalom közelében hajlandó volt kifizetni értük (a pénzünkből) egy vagyont. Azt pedig, hogy mennyit érnek valójában, most a piac mondja meg.

A hivatal nemcsak más állami szervektől kérhet információkat, hanem közvetlenül bármilyen adatot az általa vizsgált szervezettől és magánszemélytől, sőt büntetőeljárást is kezdeményezhet, aminek a vége akár börtönbüntetés is lehet.

A tréner belső vezére elkezdte átvenni a hatalmat nem csak őfölötte, de a poeple fölött is. Ezt a pípölt oxfordi kiejtéssel ejtette: ott tanult demokráciát a legnagyobb ellensége pénzén. De onnan gyorsan hazajött, mert azt hallotta belülről, hogy csináljon kétharmadot.

Meg mintha a szöveg sem lenne már az a régi. Mert Ady sem Ady, hanem az a nagy piros kötésű. És Petőfi is csak kéthasábosan Petőfi. És az eredeti rézkarcok vagy metszetek nélkül Jules Verne sem Verne Gyula. Lehet, hogy öregszem?

De a könyveimről semmit sem tudott. Mindez mostanában derült ki, amikor az egykori káprázat, mesehős és jelkép hangja megcsendült a telefonban. Könyvem lapjairól egyetlen szökelléssel a valóságba tért vissza, s leült szemben velem a karosszékbe.