VÉLEM ÉN

A lengyel PiS megalázta a köztelevíziót azzal, hogy egy kirekesztő hangvételű, az ellenzéket napról napra elfogadhatatlan hangon gyalázó hazugsággyárrá züllesztette. A lengyelek jelentős részét felháborította mindaz, amit Kaczynskiék a közmédiával műveltek.

A szavazati jog megvonásáról legkésőbb már a 2022-es választások után dönteni kellett volna, a magyarországi választásokról szóló EBESZ-jelentés megjelenése után. Abban a jelentésben minden benne van, hogy Magyarország miért nem demokrácia és jogállamiság.

Vekengjenek csak sajtószabadságról a lengyel bayerek, a francot sem fog érdekelni a véleményük. Egy szép napon az MTVA-t is el kell törölni, Magyarországon a közszolgálati állami média eszméje örökre megbukott.

Boris Johnson már újságíróként megbukott hazudozással, a palira rá volt írva, hogy egy gátlástalan szélhámos, akitől normál esetben egy használt porszívót sem venne az ember. Ahogy Nigel Farage-ról is üvöltött, hogy egy nagyszájú pojáca.

A Tízparancsolatban nem az olvasható, hogy „lo táhárog”, vagyis, hogy „ne ölj!”, hanem az, hogy „lo tircáh”, vagyis „ne gyilkolj!”, nyelvi és jogi értelemben is differenciálva a két cselekedet között. Az ölés és a gyilkolás tartalma egészen más...

Mindenfajta pánikkeltés szándéka nélkül szeretném felidézni három nagyszülőm váratlan és indokolatlannak látszó halálát. Vajon kinek nincsen hasonló élménye a családjában? És leírok egy történetet is, ami bűncselekmény-sorozatra utal.

A harmadik évben átvette az oktatást a helyi pap. Első alkalommal, nyilván humorosnak szánva közölte – miközben a torka előtt elhúzta a tenyerét –, hogy akit nem lát a misén, annak annyi. Ezt a sokkot a kislegény azóta sem heverte ki.

Talán a „kollégiumi szobatárs” lehetne az óvodai jel? Egy „bajszos szar”-portré? Az Orbán1Géniusz? Tizenhatezer lélegeztető a raktárban? Vagy a felcsúti gyermekkori barát árnyjátéka? Esetleg a „családi gazdagodás” csinos függvényen ábrázolva? Netán a „bátorak” szó?

Orbán Viktor nyilván alapos előtanulmányozás után jutott arra, hogy Schmitt Pál és Áder János után őt – egy nőt – küldi a Sándor-palotába. A Fideszben töltött közös évek alapján nyugodt lehetett: méltó lesz elődeihez, és hozza azt is, hogy nőből van.

A szöveg az Incorect politic című ultranacionalista, neolegionarista, antiszemita és AUR-párti lapban jelent meg. A cikk jogi korlátozások nélkül jelenik meg, akárcsak testvérlapja, a Certitudinea (Bizonyosság).