VÉLEM ÉN

Akár bevonulunk Brüsszelbe, akár nem, a Helytartótanács nem fog ott reszketni, ugyanis nem a fővárosban van a székhelye, hanem a birodalomnak alávetett országban, tehát nálunk. Először Pozsonyban, majd 1785-től Budán. Úgyhogy itt méltóztassék reszketni.

Nézem ezt az embert, ott a Nemzeti Múzeum lépcsőin, és elámulok a feneketlen gyűlöleten, ahogyan milliókra süt áruló-jelet szavai tüzes billogával. Azonnal eszembe jut egy másik eltorzult arcú népvezér a régmúltból, aki szintén így, acsarkodva...

Mondom, én megértem a kétségbeesést - én is kétségbe vagyok esve. Pont erre alapoznak ezek az aljas, sunyi játszmák: a kétségbeesés vakságára. A NER addig marad, amíg újra és újra hiszünk neki, mert a hit mindig kényelmesebb, mint a gondolkodás.

Mennyire valós az, hogy valaki a semmiből mindennek a kampánynak a költségeit néhány nap alatt előteremti, kifizeti? Ebben az országban nem igazán szaladgál senki tizenmilliókkal. hogy kerül valaki a nagyobb olvasottságú médiumok címlapjára folyamatosan?

A külügyminiszter grundnyelven adta tudtunkra a következőket: Ez munkaeszköz, ráadásul még kihúzni sem tudta magát a fedélzeten, ráadásul „biciklivel nem tudom megjárni New Yorkot”. Érthető, egyenes és világos aálasz.

Megtalálták a világ problémai megoldásának kulcsát. Világosan, bár szerényen megfogalmazták, hogy a béke helyreállításának és a problémák megoldásának egyetlen módja, ha mindenhol olyan vezetők lesznek, mint ők.

Hogy bírjátok bálványotok eszement szövegeit? Kompország keletre sodródását. A feudális viszonyokat a mai Magyarországon. A korrupciót, Orbán Viktor körének történelmi, példátlan mértékű vagyonosodását.

Orbánnak a kőtörő és a katedrális példázata és vele együtt a föltett kérdése is lopott cucc. Pont olyan, mint a Balaton, mint a sok-sok kastély, a földbirtokok, a szálloda- és divatipar, a bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások, a Várnegyed lakásai...

A nemzet sem gyalázkodás tárgya, ha elmondjuk a gyerekeinknek meg az unokáinknak, hogy 1848. március 15-én esett az eső, az úri közönség esernyővel vonult forradalmárkodni, aztán hazament ebédelni, majd folytatta. Merthogy ez is történelmi tény.

Holott a legnagyobb hősiesség az volt talán, hogy a kényelmes, sok betegség gyötörte Arany János kitartott bizonyos dolgok és eszmék mellett. Hogy a barátja mellett, aki a magyar irodalom legnagyobb lázadója, ő volt a legszívósabb nagytata.