VÉLEM ÉN

És éppen akkor akadt négy őrült, önmagát még feláldozni sem képes, de nagyon sok ártatlan embert halálba küldő férfi, aki beront egy koncertre, és ott mészárlást „rendez”. El is fogják őket, megállapítják, hogy sok pénzt ígértek nekik mindezért...

Két kutató tanulmányaiból kiderült: a királyi keresztes hadjárat idején Makó városa még nem is létezett. Makó vitéz azonban nagyon is élt. Társaival együtt Velencében szállt hajóra, majd felöntött a garatra, és a fedélzeten szenderült álomra.

A tágabb közélet szinte katatón állapotból ocsúdott fel a kegyelmi botránytól a „táncolj, Tóni!”-ig futó eseménylánc nyomán, és most a kómából ébredés összes lehetséges mellékhatása fenyegeti, értelemszerűen a gyors visszazuhanást is beleértve.

A világ vezetői, köztük az Amerikáé, azonnal elítélték a terrortámadást és együttérzésüket fejezték ki az orosz néppel. Talán mégsem rothad és hanyatlik annyira a Nyugat és Európa, mint ahogyan azt egyes szélsőséges politikusok hirdetik.

De ők legalább mondtak valamit. Azoktól, akiktől leginkább hallanunk kellene, mi is történt valójában a kegyelmi- vagy a Völner-Schadl ügyben, nem kapunk semmi magyarázatot. Persze ez is egy tévésorozat; úgy hívják: reality. 

Most úgy látszik történt valami Orbánék háza táján, annak örvendek, hogy esetleg a jövőben engem is, a liberálisokat is magyarnak tekint, ez nem rossz fordulat. De én nem szeretnék Orbán Viktorral beszélgetni. Ugyanis oldalak vannak. Nagyon is.

Sulyok Tamásnak akkor volna esélye, hogy megússza a további megaláztató leleplezéseket, ha Orbán Viktor a rendeleti kormányzás keretében átmenetileg, vagy akár véglegesen – bolsevista trükknek minősítve – betiltaná a történeti kutatásokat.

Ha a náciként élő, náciként gondolkodó és cselekvő apját filoszemitának mondja, azzal a kifosztottak és meggyilkoltak emlékezetét éppen úgy a gúny tárgyává teszi, mint azokét, akik életük kockáztatásával próbálták menteni a jogfosztást elszenvedetteket

Tényleg olyan büszke arra, hogy ide tartozik? Komolyan ennyire menők a vámpírok? Rajta maradt netán az Alkonyat-tripen? Hogy érzi magát a kilakoltatott családok gömbölyödése láttán? Nem játszana nekik legalább egy szép dallamot?

Fontos, hogy tisztázzuk: bármi jön elő esetleg a magánéleti szálon, nem változtat azon a tényen, hogy a kormány nem méltó többé a közbizalomra – mint ahogy anno Gyurcsányt sem mentette meg a bukástól, hogy egyébként remek családapa.