VÉLEM ÉN

Nem valószínű, hogy 2024-ben a közbeszédet a lelkipásztorok templomi stílusához kellene közelíteni, de félő, hogy a kocsmai stílus sem lesz üdvözítőbb. Ha rajtam múlna, maradnék a kettő közti kávéházi stílusnál, amely a digitális sajtóban is életképesnek mondható. 

A dolog nem úgy működik, hogy Zsdanov elvtárs kiadja az ukázt, miszerint „írók, alkossatok remekműveket”, és az ember leül, megiszik szto gram vodkát, na, utána még szto gramot, és fogja a pennát, aztán megírja Tatjána levelét Anyeginnek.

Azt beszélik, hogy amennyiben O. V. lenullázza az Európai Uniót, a Várba telepítené egy új, markánsan jobboldali páneurópai szervezet központi irodáit. Mielőtt bármi történne, feltétlenül ajánlom elolvasásra Örkény István vonatkozó egypercesét...

Karácsony nem „óellenzéki”, hanem ellenzéki. Gyurcsány emberének sem lehet nevezni, mert kutya-macska barátság van közöttük, gyakori a kölcsönös bizalmatlanság, de tud mindkettő a demokratikus Budapest érdekében kompromisszumot kötni.

Miután utasa kérdésére válaszolva elmondta, hogy Magyarországról jött, a taxis nem Puskást, Czibort vagy Bozsikot kezdte el emlegetni, hogy mutassa, valamit ő is tud aprócska országunkról, hanem az 56-os forradalomról kezdett el beszélni,

A KDNP-s miniszterelnök-helyettes menthetetlennek, visszataszítónak és botrányosnak nevezte a történteket. Hanem aztán, amikor a DK-s Vadai Ágnes érdeklődött Bese Gergő viselt dolgairól, hetykén visszakérdezett: „Miért tartozik ez rám?”

Az idézés módja tehát változó, az viszont a kormánypárti publicista szokásává vált, hogy a másik politikai oldal egyik vezető politikusának szavaival fejezze ki a nemleges álláspontját. Vajon mivel magyarázható ez az ellenállhatatlan vonzódás?

Logikus lett volna, ha Orbán Viktor azon melegében le is váltja a hiba elkövetőjét, hiszen így van a legnagyobb esély arra, hogy nem ég rá a Fideszre a szabadságharcos, szuverenista identitást alapjaiban megkérdőjelező nyilatkozat.

Béketerve speciel Putyinnak sincs. A háború még évekig tartani fog, békére jelenleg semmi esély. Az esélyt csak valaminek (a nyugati demokráciának vagy a keleti diktatúrának) esetleg valakinek a vége hozhatná el.

Hogyan tudna egy mai ember „mindent”, amikor naponta ömlenek rá az előadások, a filmek, a könyvek minden műfajban és nyelven?! Amikor meg kellene háromszorozódnia, hogy minden fesztiválra, könyvvásárra eljárjon?!