VÉLEM ÉN

Magyarország ugyan gyakran szembefordul a többiekkel, de pontosan ugyanannyira szuverén, mint amennyire a másik huszonhat ország, amely saját érdekeit képviselve, teljesen szuverén módon kerül sokszor összeütközésbe Orbánnal. Már ameddig...

Katika a napokban újra írt nekem is. Biztosan látta, hogy nem küldöm vissza a szavazatomat. Megírta, hogy egyesek nem átallották a levélszekrényből kilopni a szavazólapokat. Volt külön postaszekrény-álkulcsuk, a kémeknek az semmi. Pláne, ha Magyar Péter...

Széchenyit az 1820-as évek végén annyira zavarta, hogy a Pest név hasonlít a "pestis", illetve a német "kártevő" szóra, hogy alternatív elnevezéseket javasolt: legyen a város neve Bájkert, Dunagyöngye, Etelvár, Hunvár, vagy – ez tetszett neki leginkább – Honderű.

Hallgattassék meg a védelem is. A tárgyalás legyen nyilvános (egyenes tévéközvetítést is el tudok képzelni), az ítélet igazságos. Hadd idézzem, ha nem is pontosan Gulyás Gergelyt: aki nem követett el bűncselekményt, annak nincs mitől félnie.

A Nyugat kreált, magára vállalt és tömegesen importált minden identitásszélsőséget, miközben kiürült a szankciós képessége mögött az érvrendszere, eltűnt a világban való célja, és nem hisz már a saját eszményeiben sem. Valamilyen homályos világkép...

„Az még nem demokrácia, ha szavazni járunk”, válaszolta Lech Wałęsa, mikor a lengyel és magyar demokrácia különbségéről kérdezték. Hozzátette: dővel „a magyar miniszterelnöknek is felelnie kell majd a tetteiért”.   

Először mindenkinek otthon kell győzni, aztán együtt, vállat vállnak vetve Brüsszelben, és akkor majd kiderül, hogy a patrióta nemzetállamok legfőbb tulajdonsága, a nagymértékű önzés miatt egymást fogják elevenen felfalni. Jelenleg ez még nem derülhetett ki...

Nem tudja, hogy mi történik a saját országában? Azt mondta, vissza kell venni az országot a migránsoktól. Micsoda? Tehát Magyarországot már elfoglalták a migránsok? Ez már klinikai szint, ide okvetlenül szakember segítsége kell.

Nem Gulyás cinikus mondatán kellett volna elszunyókálniuk a jelenlévő újságíróknak, hanem arra kellett volna rádöbbenniük, hogy épp egy joggal – a gyülekezési joggal – számolt le a hatalom embere, az ő fülük hallatára, az ő némaságuk kíséretében.

Az informális konzultáció során a résztvevők a stabil parlamenti többséggel rendelkező kormánykoalíciót látnák üdvözítőnek, de hangsúlyoztak úgynevezett „vörös vonalat”, amit átlépni nem hajlandóak, gyakorlatilag nemet mondanak bizonyos esetekben.