VÉLEM ÉN

Okos fiú vagy, Árpád. Majd indítunk egy nemzeti konzultációt, hogy az emberek ne a szemüknek higgyenek, hanem nekünk. Meg az is benne lesz, hogy Soros áll a 400 forintos kenyérár mögött. Így akarja ránk erőltetni az akaratát.

Az viszont nem vicc, hogy a Kutyapártnak annyi jelöltje van, hogy önálló listát állíthat. Lehet, hogy a Kutyapártra leadott szavazatok nagyon fognak hiányozni az ellenzéknek a győzelemhez (vagy a kétharmadhoz).

De agglegényeink kezdenek kifutni a korból. Vonzerejük sem a régi, a vagyon is fogyogat. Egyre rosszabb társaságból válogathatnak. Még a végén itt maradnak a nyakunkon, ahogy mondják, a „mamahotelben”. Eltarthatjuk őket, mindörökké.   

A XX. században minden inflálódni kezdett, a fogalmak is. Robert Musil regényében szerepel a zseni, zseniális szavak értékvesztése. A korábban Einstennek vagy Mozartnak kijáró fogalmat „ma már” egy versenyló is megkaphatja.

Szlovénia fele annyiért vásárolt gépeket, de ezeket is annyira túlárazottnak tartották, hogy két miniszter lemondott a kirobbant botrány miatt. Németország pedig kétszer annyi lélegeztetőt szerzett be, mint mi, és kevesebbet fizetett értük.

Budai nyugdíjas úrasszonyok kapták telefonon a riasztást, a gyülekezőpontra mentek, és busszal elvitték őket az aktuális Bajnai nagy-gyűlésre, ott sorbanálltak az utánfutónál, kézbe kapták a szállítódobozba zárt libákat, beálltak a tömegbe, s adott jelre kinyitották a ketreceket.

Ha tehát a DK a legnagyobb ellenzéki párt - politikusai ráadásul még a legszervezettebbnek is tartják -, akkor két eset lehetséges. Vagy a felmérések nem stimmelnek, vagy a DK-hívek több mint kétharmada mellőzte az ellenzéki előválasztást.

egyik hősétől mintha el kellene búcsúznunk, mert hiába űznek a regény szereplői különb-különb mesterségeket, azokat legfönnebb, ha megemlíti a szerző, bár hovatovább ezt sem érzi már kötelezőnek, de hogy ki mit, miért és hogyan hoz létre az anyagi világ dolgai közül, arról vajmi keveset tudtunk meg.

De ha ennyire ragaszkodik a kereszténység értékeihez, akkor bizonyára gondoskodni fog a kenyér elérhető áráról. Különben mit dobhatnánk vissza, ha megdobnak kővel?! 400 forintos kenyérrel én még egy kősziklát sem lennék hajlandó viszonozni.

Régen gyanítom, talán már említettem is: egyre erősebb a meggyőződésem, hogy a populista vezetőket nem annak ellenére választják meg, hogy bunkók, hanem éppen azért, mert azok. Ily módon a választók végül azt kapják, amit megérdemelnek.