VÉLEM ÉN

Szomorú számítás, szomorú egyenleg. Nehéz tanácsot adni, mint ahogyan a következményeket sem könnyű felmérni. És milyen igazságtalanul sújtja a véső meg az ecset mestereit! Mert mi lenne, ha valaki ellophatná Petrarca szonettjeit?

Mégsem mondhatjuk azt, hogy Macron rajt-cél győzelmet arat. A jobboldal, beleértve a populistákat, mesterségesen tartja terítéken a bevándorlás kérdését, hogy félelemben tartsa az embereket. A lakosság aggodalmait a magas energiaárak is előidézik.

A viccesen csak déli falnak nevezett, cirka 280 milliárdból felhúzott kerítés csak az Orbán-hívők vakítására jó, ám egyáltalán nem tart vissza senkit. A menekültek egy sima, fillérekbe kerülő létra segítségével átugorják, vagy megkerülik Románia felé.

Ez már eléggé végkiárusításnak tűnik. Lezsák és Szikora gyorsan beáll a sorba egy nemzeti-keresztény musicallel – tudva, hogy a következő száz évben ilyesfajta bóvlira valószínűleg nem költ a magyar állam (466 millió, maradhat?)

A tragikus cezúra, a gyermekparalízis bekövetkezte után így nem hat mester­kéltnek, hogy a kisfiú nem tudja, nem képes elhinni, hogy életcélja egyik perc­ről a másikra egyszerűen illuzórikussá vált.

Mert Cates nemzedékek vitájának drámaiságáról szándékozott filmet készíteni. A megözvegyült apa és fia összeütközéséből azon­ban nem csiholódik igazi dráma. Hiszen csak beszél­getnek.

A vesztes amerikai rendőrök valószínűleg megtépázva fordítottak hátat a csatatérnek. Is­métlem, nem kívánom a kakasok halálát, még úgy se, ha az a becsü­let és tarajos bátorság baromfile­gelőjén fog bekövetkezni.

Az irodalomtanár elmondta, hogy neki X író nem tetszik. Miért? Csak! Mert nyersen ábrázol. Úgy értve, hogy kidolgozatlanok a helyzetei? Darabosak a képei? Nem, valami más. Az is lehet, hogy direkt csinálja, írónál előfordul ilyesmi

Szerkesztőtársaimnak – mind a harmincezernek Megnyugtatásukra közlöm, hogy ebben a városban – ahová A Hét küldött – igen jól érzem magam. Csak az a furcsa, hogy itt folyékonyabban beszélnek franciául.…

Ez a több mint hetven éve íródott könyv sok mindent megmagyaráz, hiszen Magyarországon, ha tetszik, ha nem, folyamatosan 1984-et írunk, 1984-et gondolunk és 1984-et mondunk. Ezt azért lehet tudni egy bizonyos körben.