VÉLEM ÉN

Olcsó maszlag, körülbelül az 1950-es évek propaganda-eszközeinek szintjén, minden fillér kidobott pénz volt, amit fizettek érte. Carlson jobban tenné, ha rajzfilmeket forgatna, azokban vannak ilyen mesebeli karakterek és történetek.

Azt állította Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások minisztere (a Figyelő című, jobb éveket látott hetilapnak), hogy a járvány első hullámát a járványügyi szabályoknak köszönhetően „úgy törtük le, mint senki más Európában”.

Jöjjön inkább a gusztusok viadala! Jobbsarokban a miniszterelnök a puncsminyonnal és fokhagymás lángossal, vele szemben a kákabélű Márki-Zay nyilván valami flancos nyugati étellel rontaná a magyar gyomrot.

A hivatali visszaéléssel és vesztegetéssel vádolt volt igazságügyi államtitkár által feltehetően felvett néhány tízmillió forintos kenőpénz nagyságáról úgy beszélnek, hogy az még az átlagemberek számára is felfogható nagyságrendbe tartozott.

Most akkor lehülyézi a főnökét, vagy - ami rosszabb- nem tekinti magyarnak? Orbán és Szijjártó viszonyában hazai jégtörő sürgősen kerestetik. Idegen nyelvtudás ezesetben nem követelmény. Hosszú asztalt a helyszínen biztosítunk.

A Horthy-rendszer nemhogy nem tudta és nem akarta megvédeni a saját polgárait, hanem kifejezetten üldözte, jogaitól megfosztotta a zsidókat, Auschwitzba pedig olyan fegyelmezett gyorsasággal szállította őket, ahogy Európában senki más.

Néhány hónapig közös priccsen feküdt Radnóti Miklóssal. Egy elszólásából kiderült, hogy miközben egymás hajából szedték ki a poloskákat, magázták egymást. Meglepődésemnek adtam hangot

Aztán mikor 2016-ban megjelent a hadbalépés körülményeiről szóló brit vizsgálat eredménye, a 6400 oldalas Chilcot-jelentés (https://bit.ly/3g9eiM8), abból Tony Blair is megtudhatta, hogy az amerikaiak egész „dokumentációja” mocsok átverés volt.

Szeretett vezérünknek kihívója már volna, de őmagassága nem áll ki önmagáért. Pedig igazi ajándék lenne a nemzetnek egy újabb élénk és izgalmas, sőt tanulságos TV vita, amihez 2006-ban szerencsénk volt. Azóta meg nem.

Másrészt meg, ha már úgyis irkálnak, írjanak hozzá engem is. Egy csomó pedagógus ismerősömet biztattam, hogy sztrájkoljanak, sőt, ki is írtam a Facebookra. Ezt már nyugodtan hívhatjuk szervezésnek.