VÉLEM ÉN

Mondanom se kell, az egyetemi érintettek közül eddig csak egy tanársegéd bukott le. A portás, gondolom, nem ért rá. Képzelem, az egyetemek nyakába ültetett új urak a fideszes kuratóriumokban mily hévvel próbálják majd az igazságot kideríteni.

Az MTI, a régi önmagát még nyomokban sem idéző hírügynökség a mai elnökválasztó közgyűlés után ezt bírta írni az új MOB-elnökről, Gyulay Zsoltról: „A kajakozóként hatszoros világbajnok és kétszeres olimpiai ezüstérmes sportvezető…” Értitek?

Talán ebből a megnyilatkozásából is érezhetjük a különbséget abban, hogyan tekint Putyin Macronra, és hogyan kezeli a magyar miniszterelnököt. S ezen az a tény sem változhat, hogy ők ketten ugyanannál a bizarr tárgyalóasztalnál ültek.

Énekeltünk többek között a kerületi és a fővárosi pártbizottságnak, sőt az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadseregnek is. A magyar himnusz minden alkalommal a műsor része volt – olykor a szovjet is -, és kivétel nélkül mindig nyitott szájjal énekeltük.

Magyarország a német autómultik bérmunkás paradicsoma lett, akiknek Orbán ugyan egy picit faragatlan meg picit fasiszta, de gyarmati intézőtisztnek pont ideális, viszonzásul Brüsszelből nem néztek oda...

Ez a mostani végrehajtó-botrány oldalvizén kiderült vizsgaügyintézés viszont túlmegy minden határon. Amikor meg sem jelenik a vizsgázó, s a telefonon egyezkedő „nagyon iskolázott” emberekben fel sem merül, hogy valahol rögzíthetik a beszélgetést, hogy...

Az újságíró tovább erősködött: “De hát maga nyerhetett volna!” Erre Ivan így felelt: “És milyen dicsőség lett volna az? Milyen méltósága lenne annak az aranyéremnek? Mit szólt volna az édesanyám hozzá?”

Tűzijátékoktól kísérve bukkant fel a semmiből – pontosabban az ügyvédségből –, s képes volt arra, hogy akkor is állandó főszereplőként mutatkozzék politikai tornádókban és álviharokban, a médiában és a magyar világ szinte minden elképzelhető színpadán.

A teológus, ha hű önmagához, mint megbízotthoz és nem a maga szubjektivitásához, hanem mint az Ige szolgájához, soha nem lesz propagátor, sem prókátor, sem pedig hivatásosan ellenzéki politikus…

Nem tudom hány rész van még hátra, milyen keménységű információk maradtak a talonban, de talán már nem is ez a lényeg. Sokkal inkább az, hogy ténylegesen kiderüljön, ki is a célpont, és le lehet-e őt (őket) vadászni.